Skip navigation

2.2.3. A neveléstudomány értelmezése

Nézzük meg tehát a továbbiakban, hogyan definiálja a szakirodalom a két terminológiát.

„A pedagógia illetve a neveléstudomány az a tudomány, amely a nevelés, a képzés, a tanulás, a szocializáció folyamatait tudományosan megfigyeli, értelmezi, magyarázza, valamint ezeknek a folyamatoknak a hatását prognosztizálja, és a pedagógiai praxisban érintett személyeknek ezt a tudást a rendelkezésére bocsátja.” (Dietrich, 2001:117)

„A neveléstudomány az ember céltudatos alakításának tevékenységét tanulmányozza. Vizsgálja a személyiség alakíthatóságnak, fejleszthetőségének összefüggéseit, ok-okozati tényezőit, törvényszerűségeit, a nevelés folyamatában érvényesülő tényezőket, azok rendszerét, hatásmechanizmusait. [...] A pedagógia elmélete – a neveléstudomány – a nevelés alapvető elvi kérdéseit, cél, feladat- és eszközrendszerét kifejtő tudomány. A pedagógia tárgya pedig az a folyamat, amelyben az ember személyiséggé válása végbemegy.” (Kozma 1996: 6:9)

„Amig a pedagógia mindenekelőtt a pedagógiai gyakorlattal kapcsolatban használatos és elsősorban a gyakorlat ismeretét jelzi, addig a neveléstudomány fogalma a nevelés és képzés megfigyelésének ismereteit írja le, valamint a pedagógiának egy akadémiai tudománnyá való fejlődését is magába foglalja.” (Krüger-Grunert, 2006:112).

„A neveléstudomány tárgya: a személyiség céltudatos alakítása, önalakítása, célokat határoz meg, értéket ad át; segít a közösségek létrehozásában megfelelő módszerek és eszközök felhasználásával a nevelés különböző területein, színterein; foglakozik a közösség hatásrendsze­rével, a nevelővel és tanítványával, méri az elért eredményeket.” (Oláh, 2004.6)

A szakirodalmat elemezve megerősíthetjük, hogy a két fogalom, a pedagógia és a neveléstudomány valóban összefonódik a használatban.

A továbbiakban a pedagógia meghatározására az alábbi lehetséges definíciót tekintjük irányadónak:

A pedagógia a nevelés elméletével és gyakorlatával, a tudás, az ismeret megszerzésének és továbbadásának kérdéseivel, valamint a gyakorlat orientálásával foglalkozó, önálló, komplex tudomány.

A neveléstudomány értelmezi és vizsgálja a már meglévő pedagógiai gyakorlatot, megfigyeli és leírja a gyakorlatban zajló nevelési folyamatot.