Skip navigation

12.2.6. Multikulturális nevelést folytató pedagógus

A multikulturális nevelésben, mint egyébként az intézményes nevelésben általában, kulcsszereplő a pedagógus. Az intézményes nevelésben a legfontosabb dolgok a tanár-diák interakciókban történnek, melyek fő színtere az osztályterem. A multikulturális nevelés céljai között oktatáspolitikai szinten szerepel a kisebbségi kultúra megőrzése, az asszimiláció elkerülése és a társadalmi integráció elősegítése. Ez azt feltételezi, hogy a kisebbségi kultúra és a társadalmi integráció egyaránt értékek a multikulturális nevelést folytató pedagógus számára. Azonban közvetlen pedagógiai célja egyrészt a több kultúrára épülő személyiségfejlesztés lehet, mellyel a diákok előnyként élhetik meg az eltérő kulturális hátteret. (Kozma 1995) Másrészt viszont a korábbi alfejezetekben bemutatott multikulturális nevelési és multikulturális iskolai céloknak és sajátosságoknak megfelelően végzi személyiségfejlesztő, oktató munkáját. Vagyis kulturálisan és szociálisan érzékeny szemlélettel, méltányos pedagógiai tevékenységeket folytat. A következőkben a teljesség igénye nélkül megnézzük, hogy, mikor, milyen feltételek mentén folytathat multikulturális nevelést a pedagógus.

Alapvető jellemző, hogy a multikulturális nevelést folytató pedagógus nem rasszista, továbbá képes legyőzni előítéleteit, előfeltételezéseit a különböző más és saját (etnikai, kulturális, szociális, vallási, nyelvi, nemi stb.) csoportokból érkező emberekkel, gyerekekkel szemben. Képes önnevelésre, tudja irányítani kapcsolatait és saját viselkedését a multikulturális nevelési céloknak megfelelően. Kritikus saját tevékenységével szemben. Elkötelezett a gyermekcentrikus pedagógia megteremtése iránt. (Torgyik 2008) Tanítási módszereit és értékelési tevékenységét nem jellemzi a „beskatulyázás”, de más módon sem diszkriminál. Ebbe a sokszor nem tudatos diszkrimináció kivédése is beletartozik. Vagyis a nem diszkrimináló pedagógusok a kisebbségi csoportokból származó gyerekekre is ugyanannyi figyelmet fordítanak, velük is ugyanannyit kommunikálnak, nem büntetik többször és nem dicsérik kevesebbszer őket. Mindezt úgy érik el, hogy tudatosan reflektálnak, azaz folyamatosan reagálnak és észrevételeket tesznek saját viselkedésükre, ami egyben a tanári reflektivitás (tudatos odafigyelés, elemzés, fejlesztés a szakmai személyiségre) lényege. Jellemzően jól ismert és alkalmazott tanítási módszerük a kooperatív tanulás, ami eredendően a multikulturális nevelés kihívásaira adott módszertani válaszként jelentkezett, majd a szociális kompetenciafejlesztés széles körben elterjedt stratégiájává vált. Ugyanakkor a multikulturális nevelésben máig megmaradt az etnikai előítéletek csökkentésének fontos eszközének. (Lesznyák – Czachesz 1998)

Mindezek azt jelentik, hogy a multikulturális nevelést folytató pedagógus elkötelezett a kisebbségi csoportok kultúrájának megőrzése és sikeres társadalmi integrációjuk elősegítése mellett, méltányos pedagógiával a különböző hátterű tanulók iskolai sikerességének hatékony támogatása iránt, továbbá saját szakmaiságának és személyiségének folyamatos reflektív fejlesztésében.