Skip navigation

12.2.3. A multikulturális nevelés dimenziói

Banks (1993) a késő ’60-as évektől tartó mintegy negyedszázados kutatás, megfigyelés és terepmunka után alkotta meg azokat a dimenziókat, melyek relatíve önállóan vizsgálhatók a multikulturális nevelés területén. A multikulturális nevelés dimenzióinak leírásában kiemeli a kisebbségi és az etnikai csoporttényezők vizsgálatának szempontját a rendelkezésre álló rengeteg kutatási adat és elemzés miatt, de hangsúlyozza, hogy nem hagyhatók figyelmen kívül a nemi, a társadalmi osztály és a speciális nevelési igényű csoportok tényezői sem.

Torgyik (2008) összefoglaló tanulmányában átfogóan mutatja be a Banks - féle dimenziók lényeges jellemzőit. Lentebb a szerző összefoglalását követjük.

A tartalmi integráció dimenziója azt jeleníti meg, ahogyan a pedagógus adatokat, ismereteket, példákat közvetít a különböző társadalmi – kulturális csoportokról, hogy szaktárgya elméleteit, törvényszerűségeit és a meghatározó összefüggéseket eltérő szempontok szerinti megvilágításban is alátámassza. Fontos kérdés, hogy az etnikai csoportokról, vallásokról, rasszokról, nemekről, kisebbségekről és társadalmi csoportokról mi kerül be a tananyagba, ezek hogyan integrálódnak a tantervbe. Lényeges, hogy a tanterv és a tananyag multikulturális szempontú átalakítása az ország össznépességét reprezentálja.

A tudáskonstrukció dimenziója a tudásterületeken azonosítható kulturális előfeltevések vizsgálatával kapcsolatos kutatási eredményeket veszi számba. Ezek alapján megállapítható, illetve megismerhető, hogy a földrajzi, etnikai, kulturális és társadalmi háttérhelyzet hogyan befolyásolja a tudásalkotás – pontosabb szakkifejezéssel a tudáskonstruálás, folyamatát. Osztálytermi viszonylatban az lesz a lényeges, hogy a pedagógus hogyan segíti a különböző etnikai és kulturális hátterű tanulók megértési, feldolgozási tevékenységeit, azaz tudáskonstrukciós folyamataikat. – Amennyiben tudása van a tudáskonstrukciós folyamatok csoportra jellemző sajátosságairól, eredményesebben járulhat hozzá a tanulók iskolai sikerességéhez.

Az előítéletek csökkentése dimenzióban a fő kérdés, hogy hogyan lehet csökkenteni a tanulók és a tanárok előítéleteit a különböző etnikai csoportokra, rasszokra, nemekre, szegényekre, más vallásúakra, különböző képességűekre vonatkozóan. Pozitív megfogalmazásban a cél a demokratikus értékek és attitűdök kifejlesztése a szereplőkben. A multikulturális nevelési tapasztalatok azt igazolják, hogy kiváltképp két fő tanítási – tanulási stratégia alkalmas erre, a kooperatív tanulás és a projekt módszer.

Az esélyegyenlőség pedagógiája dimenzió valójában a méltányos pedagógia megjelenése. Arról van szó, hogy hogyan lehet növelni a többségi teljesítményektől elmaradó, különböző etnikai hátterű, eltérő kulturális és alacsony társadalmi státuszú csoportokból érkezők tanulmányi eredményességét. A multikulturális nevelés hangsúlyozza a kisebbségi csoportok oktatási esélyegyenlőségét és az ezekből érkező diákok tanulmányi teljesítményének javítását.

Az iskola kultúrája és szervezete dimenzió kiemeli az iskolai kultúra és szervezet újragondolásának és újraépítésének fontosságát. – A pedagógusokkal és a multikulturális iskolával foglalkozó alfejezetekben foglalkozunk e dimenzió lényeges aspektusaival.