Skip navigation

12.2.2. A multikulturális nevelés keletkezése, irányultsága

Nyugat – Európában a multikulturális nevelés alanyait eredetileg a bevándorlók és a kasztszerű kisebbségek képezték (Lesznyák – Czachesz 1995), míg az Egyesült Államokban az afroamerikaiak, illetve a különböző etnikai csoportok. Az előbbi esetben kulcsfontosságú volt az iskolai kudarc felszámolása, míg az utóbbiban az egyenlő oktatási esélyek biztosítása. Alább főbb történeti változásaiban mutatjuk be a multikulturális nevelést. Lesznyák Márta és Czachesz Erzsébet (1998), illetve Torgyik Judit (2008) áttekintő tanulmányaira alapozva.

Az Egyesült Államokban az afroamerikai polgárjogi mozgalmak kikényszerítették az etnikai tartalmak beillesztését az iskolai tananyagba. Ezzel egy időben a felsőoktatásban egyre nagyobb jelentősége és elterjedtsége lett az afroamerikaiakról szóló kurzusoknak (black studies). A multikulturális nevelés fejlődésének első szakasza így az etnikai tanulmányokra (ethnic studies) alapozódott. A második szakaszban az oktatási szakértők, pedagógusok felismerték, hogy az etnikai tartalmak tananyagba és a tantervekbe való beépítése nem elegendő, szükség van átfogó oktatási reformokra. Nem elég önmagában az etnikai kisebbségek igényeinek kielégítése, hanem el kell érni a különböző etnikai kisebbségekhez, rasszokhoz való demokratikus viszonyulást a többségi tanulók körében is. A multietnikus oktatás ezt célozta, miközben köz- és felsőoktatásban az egyenlő esélyek biztosítására szisztematikus reformok kezdődtek. A harmadik szakaszban újabb társadalmi csoportok, a fogyatékosok és a nők is a figyelem középpontjába kerültek. Új eredmények születtek, törvényt fogadtak el a fogyatékos gyerekek oktatásáról – 1975 –, nőkről szóló kurzusok, női programok (women’s studies) indultak el az egyetemeken, főiskolákon. A multikulturális nevelés elméletei tudományközi területekre vezettek, melyeket több tudományterület is vizsgált, így a multikulturális nevelés maga is interdiszciplinárissá vált. A negyedik korszakban – jelenünkben is – a kutatási irányvonalak továbbfejlődéséről beszélhetünk, de arról is, hogy a korábbi tudományos kérdések, oktatáspolitikai célkitűzések és pedagógiai programok továbbra is jelen vannak és fejlődnek. (Torgyik 2008)

Nagy-Britanniában a multikulturális nevelés első szakaszában a bevándorlók gyerekeinek iskolai kudarcaira keresték a megoldásokat a tanárok. Az egyéni útkeresések végül a multikulturális nevelés kialakulását, megerősödését hozták a ’60-as évektől a ’80-as évekig. A kiindulópont az volt, hogy mivel a gyerekek kultúráját nem értékelik, ez szegényes énképhez és ezen keresztül teljesítményromláshoz vezet, ezért szükséges a különböző kultúrák egyenértékűségének elismerése és elfogadása. A legfontosabb törekvés az lett, hogy pozitív megerősítő tartalmak kerüljenek be a tananyagokba és a tantervekbe. A második szakaszban (a ’70-’80-as évek fordulóján) a multikulturális nevelés kritikájaként jelentkezett az antirasszista nevelés, amelyik szerint az előbbi – akaratlanul is – a kisebbségi csoportok problémásságát állította a középpontba és a többségi intézmények rasszizmusáról elterelte a figyelmet, valamint egyoldalú kulturális orientációja a szociális problémák elhanyagolásához vezetett. További kritika, hogy az egyéni szintű előítéletek csökkentésének célja nem válthatja ki az intézményes diszkrimináció és társadalmi rasszizmus elleni fellépést. Az antirasszista nevelés célul tűzte ki a tanári viselkedés, a tanítási és értékelési módszerek, az iskolai kultúra megváltoztatását. A multikulturális nevelés képviselői a kritikák jegyében fejlesztették elméletüket és gyakorlatukat. A ’90-es évekre a két irányzat összekapcsolódásáról is beszélhetünk, bár az antirasszista nevelés több képviselője szerint alapvető filozófiai különbségek miatt ez nem lehetséges. (Lesznyák – Czachesz 1998)

Összességében elmondható, hogy az amerikai multikulturális nevelés – képviselőit tekintve is – egységesebb, ugyanakkor szélesebb problématerületeket átfogó, pedagógiai részterületként komplexebb, tudományként és gyakorlatként kevésbé ideologikus, továbbá érzékenyebb a szociális problémák és a nemi diszkriminációval szembeni fellépés terén. Az Egyesült Államokban fejlődő multikulturális nevelés meghatározó hatással van a világ más országaiban megfigyelhető multikulturális nevelésre. A következő alfejezetben megnézzük, hogy mik lehetnek ennek a komplex pedagógiai részterületnek a relatíve elkülöníthető önálló vizsgálati és gyakorlati alkalmazási területei, vagyis dimenziói.