Skip navigation

12.2.1. A multikulturális nevelés fogalmi meghatározása

Amikor azt halljuk, hogy multikulturális iskola, akkor arra is gondolhatunk, hogy az adott iskolában sokféle kultúra képviselői találkoznak, vagy éppen arra, hogy az intézmény a multikulturális nevelést valósítja meg valamilyen mértékben. Az előbbi valójában a multikulturalitás azaz a társadalom sok kultúrájúságának iskolai megjelenését fejezi ki, ami nem feltétlenül jár együtt a multikulturális nevelési megközelítés alkalmazásával. Az utóbbi viszont arra utal, hogy a multikulturális iskola multikulturális nevelést folytat. Fejezetünkben ez utóbbi megközelítés szerint tárgyaljuk a multikulturális iskolát. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem kerülhetjük meg a multikulturális nevelés fogalmi meghatározását, rövid bemutatását, egyes oktatási kérdésekkel való összefüggéseinek értelmezését.

A hazai szakirodalmak (Forray – Hegedűs 2003; Kovács 1997; Czachesz 1997; Karlovitz 2006; Torgyik 2008) fogalom meghatározásait tanulmányozva röviden elmondható, hogy a pedagógiában a multikulturális nevelést az interkulturális neveléssel gyakran azonosnak tekintik. Ugyanakkor az interkulturális nevelés fogalma Európában korábban elterjedtebb volt és azokra az oktatási (szakpolitikai és pedagógiai) törekvésekre utalt, melyek a bevándorló kisebbségek asszimilációját (beolvadását) voltak hivatva akadályozni integrációjuk (beilleszkedésüket) elősegítése mellett. A multikulturális nevelés fogalom használata eredetileg amerikai jellegzetessége a pedagógiának, s kötődik az afroamerikai polgárjogi mozgalomhoz. A hatvanas – hetvenes évektől angliai elterjedését is látjuk a fogalomnak, amit az ezredfordulót követően még az EU programok is használnak. Tartalmilag a definíciók olyan oktatáspolitikai stratégiának vagy koncepciónak, pedagógiai eszköztárnak írják le a multikulturális nevelést, ami a kisebbségi helyzetben lévő tanuló iskolai és társadalmi integrációját segíti elő. Megjelenik úgy is a fogalom, mint olyan pedagógiai szemlélet, ami az iskolai munka egészét hatja át, segítve az integrációs szándékokat. Torgyik (2008) hangsúlyozza, hogy mára a fogalom használata kiszélesedett, hiszen nemcsak az etnikai kisebbségek integrációjáról van szó, hanem más kisebbségi csoportok iskolai, oktatási, s végül társadalmi integrációjáról. Ezért is mondhatjuk, hogy a multikulturális nevelés fontos jellemzője az inkluzivitás, azaz a befogadás. Végül, hogy mi is az a multikulturális nevelés? Az egyik legfontosabb amerikai megközelítés alapján:

„A multikulturális nevelés a nevelés azon területeként definiálható, amelynek fő célja egyenlő nevelési-oktatási lehetőségek biztosítása a különböző rasszokhoz, nemekhez, etnikai és kulturális csoportokhoz, szociális osztályba tartozó diákok számára. Az egyik legfontosabb célja, hogy valamennyi diákot olyan tudás, attitűdök, viszonyulások és képességek kialakításához segítse hozzá, amelyek egy plurális, demokratikus társadalom hatékony működéséhez szükségesek, s hogy a különböző csoportokból származó emberek közötti interakciók és kommunikációformák sikeresen működjenek a társadalomban és a morál terén, a mindenki számára előnyös, közös jót szolgálva.” (Banks és Banks, idézi Torgyik, 2008:11)