Skip navigation

11.3.1. Összefoglalás

Az emberi társadalmakban megfigyelhető egyéni és társadalmi egyenlőtlenségek leképeződését láthatjuk az oktatási rendszerekben, az iskola világában. Az itt található oktatási egyenlőtlenségeket értelmezhetjük a bemeneteken, az iskolákhoz és oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés, az iskolai teljesítmények és az oktatási rendszerben való továbbhaladás, vagyis a folyamat, valamint a megszerzett iskolai végzettségek, azaz a kimenetek mentén. Minél nagyobb különbségeket találunk a fenti szakaszokban mérhető adatok alapján a különböző tanulói csoportok között, annál nagyobb egyenlőtlenségekről beszélünk az oktatási rendszerben.

A hazai oktatási egyenlőtlenségek alakulásának strukturális okai között a szegregációt és az erős szelekciót tartjuk számon, de nyilvánvalóan az oktatás minősége is az oki tényezők között szerepel. Az oktatási egyenlőtlenségek területei, vagy dimenziói a települési, a nemek közötti, az intézmények és képzési programok közötti, a roma tanulókat érintő, valamint az egyéni különbségek mentén leírható egyenlőtlenségek.

A nagyobb egyenlőtlenségek csökkentik az oktatási rendszer teljesítőképességét, nemzetközi versenyképességét, s arról tanúskodnak, hogy a rendszer minőségi problémákkal küzd. Csak a magas minőségi szolgáltatást nyújtó oktatás képes jelentős mértékben hozzájárulni a gazdasági növekedéshez és a társadalom jóllétéhez. A magas minőségi oktatást nyújtó rendszerek sajátossága, hogy egyben méltányosak is.

A méltányosság nem pusztán a társadalmi igazságosság alapelve, hanem olyan valós oktatási gyakorlat, amelyik minőségi szolgáltatásokkal csökkenti az iskolai kudarcot, erősíti az egyének és a társadalmak képességeit, biztosítja a hozzáférés egyenlőségét akár a felső középfokú oktatási szolgáltatásokhoz is. A méltányos oktatás sajátossága, hogy a benne szerzett iskolai tapasztalatok ellensúlyozzák a kedvezőtlen szociális háttér hatását, növelik mind a továbbhaladás, mind pedig a munkapiaci esélyeket.

Sajnos el kell mondanunk, hogy nemzetközi összehasonlításban – bár a 2009-es PISA vizsgálatok megállapítják a tanulói teljesítményekben való előrelépésünket a korábbi évekhez képest, a magyar oktatási rendszer minden törekvés ellenére a vizsgált OECD tagállamok körében a legkevésbé méltányos. (OECD 2012) – Ugyanakkor mostanra már azt is tudjuk, hogy a 2012-es mérésben romlottak a magyar tanulók eredményei.