Skip navigation

10.3.1. Összefoglalás

Leckénkben bemutattuk a családot mint alapvető társadalmi intézményt, csoportként jellemző sajátosságait, a családi kapcsolatok alapformáit és a család történelmileg és kulturálisan változó funkcióit. Megismertük a szocializáció mibenlétét, a szocializációs folyamat eredményeit, a család szocializációs funkcióit. Láttuk azt, hogy a korai szocializációs folyamatnak és a gyermekkori szocializációnak lehetségesek „minőségi” eltérései: az elégtelen, a hiányos és a jó szocializáció eseteiről szóltunk. A szociális tanulás komplex tevékenység-együttesei a családi kultúrák különbségei és a személyiségbeli jellemzők miatt változatosak, ezért a szocializációs folyamat egyedi sajátosságokkal is bír az általános vonásokon túl. Néhány általános összefüggés viszont nem kerülhető meg.

A társadalmi pozíció a társadalomban elfoglalt helyét mutatja meg a családnak, leggyakrabban a szülők foglalkozása, iskolai végzettsége, lakóhelye és jövedelme alapján. Ezek jelölik a család társadalmi helyzetét, másként társadalmi státuszát. A család társadalmi pozíciójához kapcsolhatunk még olyan mutatókat is, mint például a család nemzetiségi, vagy vallási csoport-hovatartozása. A mutatók társadalmi-gazdasági és kulturális jellemzők leírását teszik lehetővé. Többek között azt is, hogy milyen lényegi, az iskolai pályafutást meghatározó eltérések lehetségesek társadalmi pozíciók szerint a családi szocializációs funkciókban. Láthattuk ezt a nyelvi készségek elsajátításában, de az iskolázással, tudással kapcsolatos beállítódásokban és a kulturális tőke gyarapításának eszközeiben is. Így viszont nyilvánvaló, hogy a társadalmi pozíció alapján eltérő családi hátterű tanulók előnyös, illetve hátrányos helyzetűek lesznek az iskolában a jó teljesítmények elérése szempontjából, hiszen az iskola maga is a középosztályi, vagy magasabb státuszú családok értékeit vallja a tudással, tanulással összefüggésben, s mi több az általa közvetített elméleti tudás fogyasztása a kidolgozott kód használatával lehetséges.

Az alacsonyabb társadalmi státuszú (pozíciójú) családból származó, hátrányos helyzetű gyermek gyengébb tanulmányi teljesítménye, iskolai sikertelensége azonban nem megváltoztathatatlan következménye társadalmi helyzetének. Az eredményes iskola feltételezi a hátrányos helyzetű tanulók teljesítményének és iskolai sikerességének növelését. Ebben kulcsszereplő a pedagógus, aki szakmai kompetenciáinak működtetésével képes a tanulói teljesítmények fokozására, függetlenül a tanuló társadalmi-gazdasági és kulturális hátterétől.