Skip navigation

10.2.3. A család funkciói

A család nemcsak társadalmanként és kultúránként, hanem a történelmi időben is – mind a családi kapcsolatok, mind pedig a családi funkciók tekintetében – változásokat mutat. A történelmi változások esetében például köztudomású, hogy a fejlett világ társadalmaiban a XX. század során általános jelenséggé vált a nukleáris család elterjedése, a nők munkába állása, vagy az, hogy jellemzően a fiatal családok földrajzilag nagyobb távolságban telepedtek le származási családjuktól. Az is nyilvánvaló, hogy az ipari társadalmak kialakulását megelőző korszakokban is voltak változások a családi kapcsolatokban és funkciókban.

A családi funkciók elemzése során a nevelésszociológia (Kozma 1999) tárgyalja a biológiai, a gazdasági és a társadalmi funkciókat. Az elsőben kiemelésre kerül a reprodukció (azaz a népesség utánpótlása) és a szexuális igények kielégítése, a másodikban a termelés és a fogyasztás, míg a harmadikban a társadalmi különbségek átörökítése és a szocializáció. Felhívja a figyelmet a változásra a gazdasági funkción belül, miszerint korábban a termelési funkció erőteljesebb volt, manapság viszont a fogyasztási funkció dominál, vagyis ma már nem megtermeljük, hanem inkább megvásároljuk a fogyasztási javakat. A társadalmi különbségek átörökítése a társadalmi struktúra vizsgálati szempontjából, voltaképpen a származási család társadalmi státuszának átörökítését jelenti, azaz a munkáscsaládból származó tanuló társadalmi helyzete (státusza) ugyanaz, mint a szüleié. A nevelésszociológia, tárgyánál fogva, kiemelten foglalkozik a szocializációs funkcióval, amit majd részletesebben a következő alfejezetekben tárgyalunk.

A családi funkciók változásával kapcsolatos szociológiai megközelítés (Andorka 1997) kiemeli a termelési, a fogyasztási, a reprodukciós, a felnőttek pszichés védelmének és a gyerekek szocializációjának funkcióit. Korábban maga a család termelési egységként működött (például parasztgazdaságként), de egyben a fogyasztás is itt ment végbe. Az ipari társadalmakban a család, a háztartás fogyasztása jelentősebb, de ugyanakkor megfigyelhető az is, hogy a családi fogyasztás egy része a családon kívülre kerül (például az étkezés egy része). A népesség fenntartása, mint reprodukciós funkció, alapvetően a családban történik, de a házasságon kívüli születések száma emelkedik. A felnőttek pszichés védelmével és a gyermekek szocializációjával kapcsolatos funkciókból pedig bizonyos társadalmi intézmények egyre jelentősebb mértékben részesedtek. Gondoljunk csak a mentálhigiénés szolgáltatásokra, vagy magára az iskolára.