Skip navigation

10.2.2. A család – alapfogalmak

Ebben az alfejezetben szociológiai és nevelésszociológiai szakirodalmak (Andorka 1997; Kozma 1999; Giddens 2003) alapján, megismerünk olyan társadalmi intézményeket és társadalomelméleti fogalmakat, amelyek segítségével a család mint társadalmi intézmény definíciója értelmezhetővé válik. Megismerjük azokat a fogalmakat is, melyek használatával leírhatjuk a családi kapcsolatokat.

A különböző megközelítések hangsúlyozzák, hogy a család olyan emberek csoportja, akiket meghatározott kötelék fűz össze. E meghatározott kötelék házassággal, leszármazással, illetve örökbefogadással jön létre.

A csoport a család esetében mindig kis létszámú, a tagok személyesen ismerik egymást, továbbá teljes személyiségükkel kapcsolódnak a csoporthoz, azaz nem csak a szervezeti szerepük alapján. Elmondható tehát, hogy a család kiscsoport, informális csoport (vagyis személyes kapcsolatok és nem formális előírások szabályozzák), és elsődleges csoport is egyben, hiszen a kapcsolatok sokoldalúsága a teljes személyiséggel való részvételt feltételezi, s hogy az ilyen csoportok a szocializáció elsődleges terepei. (Andorka 1997)

Giddens (2003) kiemeli, hogy a családtagokat közvetlen rokoni kapcsolat fűzi össze, ami leszármazással vagy házassággal jön létre. Az utóbbi a társadalom által elfogadott szexuális közösség két ember között, ami egyben szélesebb rokonsági csoportokat is összekapcsol. A szélesebb rokonsági kapcsolatokon belül találjuk a nukleáris családot, ami gyermeket nevelő férfi és nő együttélését jelenti közös háztartásban. Ha három vagy több generáció él együtt, akkor kiterjesztett családról beszélünk. A származási családunkba beleszületünk, míg a nemző családba belépünk.