Skip navigation

10.2.4 A szakrajzi, műszaki rajzi gondolkodás és fejlesztése

A szakrajzi gondolkodás fejlesztése a legösszetettebb problémája és egyben a legfeltáratlanabb oldala a műszaki rajzi képességek fejlesztésének. A szakrajzi gondolkodás képességének tartalmi és elvi vizsgálata helyett a műszaki ábrázolási gondolkodás fejlesztését az alábbiakban egy-egy példán tanulmányozzuk. A példában szereplő feladat tanulmányozása a műszaki rajzi gondolkodás fejlesztésének egyes oldalait szemlélteti.

A szóbeli leírás lényege, hogy a rajz alapján a tanuló elmondja a szaktanár által megkívántakat. Pl., hogy milyen a tárgy helyzete a térben, milyen felületekből, milyen idomokból, milyen mértani testekből épül fel. Milyen csonkítások és alkalmazott szerkesztések szükségesek a megrajzoláshoz és hogyan végezné azokat. Szóban fejtheti ki a nézetek kapcsolatát és elképzeléseit a gyártás, szerelés, építés menetére vonatkozóan. A szóbeli leírás a rajztanulmányozás módszeréhez hasonlít, de nem azonos azzal. Kétségkívül megköveteli a rajzolvasási képesség bizonyos fejlettségét. Döntően az a célja, hogy a tanulók használni tudják a szakrajz szabatos nyelvezetét, terminológiáját. Alkalmazni tudják a rekonstrukció alapján a formák, szabályok, stb. kifejezéseit, fejlődjön képszerű gondolkodásuk logikája, emlékezete képzelete. A szóbeli leírás csökkentse a szerkezetek, formák, alkatrészek terén meglévő tapasztalatszegénységet. Módszerként használhatjuk egy adott szerkezet műszaki rajzának szóbeli lediktálását a mutogatás teljes kizárásával. Az eredeti és a szóbeli leírás alapján elkészített rajzok összehasonlítása a feladat helyes elvégzésének a kontrollja.

Új képies kép szerkesztése feladat esetén, két nézetben megadott kép további szerkesztésével, további képsíkok segítségével szerkesztetjük meg a tárgy képies képét. Lehetőség van arra is, hogy nézeti képből axonometrikus vagy perspektivikus képet rajzoltassunk. A feladathoz az ábrázolt tárgy szükséges nézeteit adjuk meg. A megadott mérethálózatos nézetek alapján készítik el általában ferdeszögű axonometriában vagy centrális perspektívában az elképzelt tárgy képét szabadkézzel vagy szerkesztő eszközökkel. Három nézetben rajzolt szerkezetet, pl. rajzolják meg a tanulók egyméretű axonometriában. Kezdetben a feladat kiadásakor megmutathatjuk az axonometrikus képet is. A feladat végrehajtása, megoldása a forma teljes megismerését, rekonstrukcióját és sajátos szakrajzi rekonstruktív gondolkodást igényli, fejleszti.

A tanulók rajzjavítása eredményes megoldás, bár sokszor vita van a szaktanárok között, hogy munkalap, vagy fénymásolat alapján megadott rossz, hibás rajzot rátett pauszpapíron egyénileg, vagy falitáblán frontális osztálymunkában helyes javíttatni-e a tanulókkal. Természetes, hogy erre egyértelműen nem mondhatunk igent, vagy nemet. A tanulói rajzjavításnak feltétele, hogy a szabályismeretben biztosak, megingathatatlanok legyenek. A szakmai műszaki gyakorlat megköveteli, hogy a rajzokban található hibákat fel tudjuk tárni. Végső soron ez azt jelenti, hogy a tanulók bizonyos fejlettségi fokán, a tanulók rajzjavítása is a szakrajzi, műszaki rajzi gondolkodás fejlesztésének forrása lehet. A feladat elvégzése után természetesen a megmaradt hibákat fel kell tárni, a tanuló tudomására kell hozni, mert a tanuló a javítás után megerősítést nyer, amit nem javított, azt jónak tekinti.

A szakrajzi gondolkodásnak több eleme van. Az alakelemzés a műszaki rajzi gondolkodás egyik elemének feltárását segíti. Az is természetes, hogy a formaemlékezet és a formaképzelet funkcionálásának alapjai is az alak, formaelemzésen alapszanak. Az axonometrikus és vetületi ábrázolás a szakrajzoktatás egyik fontos fejezete, ennek a témakörnek a feladata, hogy a tanulók megfelelő térszemléletet szerezzenek. A térszemlélet az a képesség, amely képessé teszi a tanulót, hogy pl. egy axonometrikus rajzot látva, elképzelje a rajz alapján a kész munkadarabot különböző nézetekből.

A vetületi ábrázolás gyakorlása egyre növekvő nehézségű feladatok formájában történik. Fontos, hogy a tanuló egy egyszerű ábrán szemléltetve ismerje meg az összefüggéseket, és egyre bonyolultabb feladatokon gyakorolja a vetületek elhelyezkedésének szabályát, és biztosan igazodjon el a vetületi összefüggésekben. A főbb lépések:

  • Szélesség, vastagság, magasság fogalma és vizsgálata téglatesten;
  • Egy nézet keletkezésének feltárása;
  • Az elölnézet keletkezésének magyarázat;
  • Több nézet szükséges egy tárgy ábrázolásához;
  • Felülnézet keletkezése;
  • Oldalnézet keletkezésének magyarázata;
  • Vetületi képek megrajzolása;
  • Képek közötti összefüggések elemzése;
  • Egy tárgy nézeteinek ábrázolása;
  • Gyakorló feladat 3 nézetben;
  • Hat nézet keletkezésének szemléltetése.

 

Az axonometrikus kép keletkezése tanításának alapja, hogy a tanulók világosan lássák, hogyan keletkezik a vetítéssel létrehozott kép. A kép keletkezésének ismerete a képsíkok rendszeréhez kapcsolja a térszerű képet, így szoros kapcsolat keletkezik a síkszerű, merőleges vetület között.

Ennek tanításához számos példatár, feladatgyűjtemény, ill. digitális segédlet, pl. animáció áll rendelkezésre, miként azt az 5. leckében részletesen tárgyaltuk.

8. ábra: SDT – Gépészet – Műszaki rajz – Ábrázolási módok – Animációk 

http://regi.sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?g=f90ca8b2-9154-4635-930e-7f2bd82f1352&cid=14b4ced1-a8bd-465a-8a4f-94b295067c0d

Az axonometrikus vázlat készítését (pl. egy tengely esetében) az alábbiak szerint építhetjük fel:

  • Vékony vázvonallal a tárgy alakjának befoglaló formájának axonometrikus felülnézeti ábrázolása;
  • Az axonometriában rajzolt téglalap négy pontján rajzolt függőlegesekre ábrázoljuk az elölnézet magassági méreteit és készítsük el a befoglaló téglatest vázlatát;
  • Ellenőrizzük az irányok és az arányok helyességét;
  • A befoglaló axonometrikus téglatesten egyenes vonallal készítsük el a részleteket;
  • A hengeres részek hasáb alakú befoglaló-hasábjába vázolják a henger stb. köreit;
  • A vázlat felesleges vonalait eltávolítjuk, a rajzot kihúzzuk;
  • Az esetleg szükséges eltekert éleket vázoljuk, a forgástengelyeket, szimmetria tengelyeket bejelöljük;
  • Esetleges mérethálózatot, valamint a tárgy részleteinek árnyékolásával a tárgy alakját jobban érzékelhetővé tesszük.

 

9. ábra SDT – Gépészet – Műszaki rajz – Ábrázolási módok – Axonometria
9. ábra SDT – Gépészet – Műszaki rajz – Ábrázolási módok – Axonometria
http://regi.sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?g=0b2d35e6-8b86-454a-bb0f-24b4a1651443&v=1&b=3&cid=8efa454a-fe56-45a4-a36c-1830e2c91752

A szisztematikus műszaki rajzi készségfejlesztés, fejlődés főbb állomásai a következők:

  • Méretolvasó rekonstrukció: A tanuló vetületeiből, méretek segítségével rekonstruálja az alakot;
  • Technológiai kapcsolatok kialakulása: Az alak és méret rekonstrukciójának összhangja alapján képes az alkatrész, tárgy elkészítésére;
  • Rajzban is képes rekonstruálni: A síkszerű rajz mondanivalóját térszerű, axonometrikus rajzban tudja magyarázni;
  • Konstruktív ábrázolási képességekkel rendelkezik, felvételi vázlatot tud készíteni: A valóságos tárgyat, szerkezetet, ill. alkatrészt műszaki rajzi szemlélettel tudja tanulmányozni és egyértelmű rajzban rögzíteni;
  • Létrejött a konstruktív és rekonstruktív képesség összhangja: Az alkatrészek nem egyértelmű, meghatározatlan alakja alapján egyértelmű, pontos alkatrész, ill. szerkezetrajzot készít.

 

10. ábra Nádasi (Novák) Vendel, 19 éves felső-ipariskolai tanuló, A/0 méretű műszaki tusrajza Budapesti Magyar Királyi Állami Felsőipariskola, 1927.
10. ábra Nádasi (Novák) Vendel, 19 éves felső-ipariskolai tanuló, A/0 méretű műszaki tusrajza Budapesti Magyar Királyi Állami Felsőipariskola, 1927.

A műszaki rajz, szakrajz oktatás során a tanulókban kialakított rekonstruktív képességek alkalmazásának tehát, két jelentős komponense van, a rajzolvasás és a rajzkészítés. A rajzolvasási képesség nagyon fontos, mert a szakrajzi rekonstrukciós képességek kialakulásában jelentős szerepe van. E képességek révén tudja a tanuló a vetületi képek révén a tárgy térbeli képét „látni”, ami nagyon fontos a gyártás szempontjából. A másik fontos alkalmazás, hogy képessé válik az axonometrikus képről vetületi képeket készíteni.