Skip navigation

8.5.2 Digitális fényképezőgépek

A hagyományos fényképezőgépeket szinte teljesen kiszorították az úgynevezett digitális fényképezőgépek. Előnyük hogy a „fénykép” azonnal elkészül, egy LCD-kijelzőn megtekinthető, a rosszul sikerült kép letörölhető.

A digitális fényképezők egyik legfontosabb jellemzője az, hogy mennyi képpontból áll egy elkészített kép. A gép belsejében egy ún. CCD91 vagy CMOS panelra hárul a kép digitalizálása. Ezek úgy működnek, hogy a panel fényérzékeny diódái alakítják át a fényt, elektromos jelekké, melyből digitális jelek nyerhetők. A felbontás ma használt mértékegysége a megapixel. Egy megapixel egymillió képpontot jelent, vagyis egy 6 megapixeles kép hatmillió képpontból áll.

Ma 6-50 megapixeles digitális fényképezők léteznek, a csúcstechnika természetesen ezt felülmúlja.

A digitális fényképezőgép jellemző tulajdonsága az optikai zoom, azaz mennyire vagyunk képesek távoli dolgokat közelről fényképezni a helyünk elhagyása nélkül. Sok fényképező a 3-szoros (3×) optikai zoommal rendelkezik, de a jobb gépek 12×, 30× vagy ettől lényegesen nagyobb mértékű zoomolási értékre képesek.

A mi szempontunkból fontos tulajdonság a „makro” opció megléte, mivel gyakran előfordulhat, hogy közeli felvételeket kell készítenünk. A mai gépek képesek 1-2 cm távolságból is éles képet előállítani. Az ilyen képek elkészítése azonban csak megfelelő fotóállványról lehetséges.

Lényeges szempont lehet a tárolt kép formátuma. A mai gépek többsége a JPEG formátumot preferálja, de ez nem alkalmas profi archiválásra. Lehetőleg olyan gépet válasszunk,92 amelyikkel lehetséges a TIFF, vagy a RAW formátum rögzítésére is, mert ezek képesek veszteség nélkül és előzetes korrekciók nélkül, a gép beállításai alapján elmenteni a képeket.



91 CCD és CMOS: képfelvevő elemek melyek feladata az analóg fényinformációk érzékelése és átalakítása elektromos jelekké.

92 Archiválási célokra a digitális, tükörreflexes, ún. DSLR gépek a legalkalmasabbak.