Skip navigation

7.3.6 E- learning szabványok

Az e- learning szabványosítással több cég és szervezet is foglalkozik. Ezek közül a két legismertebb az IMS Global Learning Consortium és a másik az ADL (Advanced Distributed Learning) SCORM modellje.

Az IMS kezdeményezései

Az IMS az e- learning rendszerek minden lényeges vonatkozására igyekszik választ adni specifikációival. Szerteágazó kapcsolatrendszerének köszönhetően ajánlásait számos vállalkozás implementálja. Az IMS által fejlesztett specifikációk gyakorlati realizációja XML88 alapokon nyugszik.

Az IMS a dokumentáción túl sémákat, validációs állományokat és konkrét példákat biztosít a fejlesztők rendelkezésére, amelyek segítségével lehetőség nyílik az azonnali kipróbálásra.

Content Packaging (CP) – tartalomcsomag

Az IMS egyik legjelentősebb újítása a tartalom (tananyag) struktúrájának és hordozhatóságának leírására. A tartalomcsomag a kulcs a LMS számára a tananyag lejátszásához. Továbbá a tartalomcsomagban kerül leírásra a tananyag szerkezete, felépítése. A tarta­lomcsomag tulajdonképpen egy tömörített állomány, amely egyrészt tartalmazza a tan-anyagelemeket reprezentáló fizikai állományokat, valamint egy metaállományt, amely leírja a tananyag szerveződését.

28. ábra: A tartalomcsomag felépítése
28. ábra: A tartalomcsomag felépítése

A tartalomcsomag bevezetése forradalmasította az e- learning tananyagok forgalmazhatóságát.

LOM – Learning Object Metadata

A LOM (Learning Object Metadata – tanulási objektum metaadat). A szabvány feladata, hogy biztosítsa a tananyagelemeknek a működtető rendszerektől való függetlenségét. Fogadtatása, elterjedtsége széleskörű. A LOM-ra építi metaadat kezelését az IMS és a SCORM is.

A metaadatok igazi jelentőségüket akkor nyerik el, ha a tananyagok tárolása elemi, atomi szinten valósul meg. Ekkor azonban számos előnyt biztosítanak a digitális tananyag-előállítók számára. Valójában a metaadatok segítségével számos szempontból jól kereshető katalógusokat tudunk létrehozni. Ez az elengedhetetlen alapja például a digitális tananyag-tárházak létrehozásának.

A metaadatok tehát a tananyagelemek – leírására szolgálnak. Egy adott tananyagelem jellemzőit tároljuk metaadatként. A LOM ezeket a jellemzőket csoportokba sorolja. Egy-egy csoport egy-egy szerepkörnek megfelelő megközelítést reprezentál, hiszen egy tananyagelemnek más és más vonatkozásai érdeklik a tanárt, az adminisztrátort, a szerzőt, a forgalmazót, stb. A szabvány kilenc csoportot határoz meg. Ezek a következők:

  1. Általános – a tananyagelem elsődleges azonosítására és általános leírására szolgáló szakasz. Az azonosítókon (ID, cím) túl rövid összefoglalót tartalmaz, azo­nosítja a tananyag nyelvét.
  2. Életciklus – a tananyagelem státuszát, előéletét, verzióját tartalmazza, továbbá a közreműködő személyek, szervezetek adatait szerepkörüket.
  3. Meta-meatadatok – ez a rész magáról a metaadatokról ad információt. Azonosítja a használt metaadat-sémát.
  4. Technikai adatok – például a formátum és méret. Itt kerül megnevezésre a tananyagelem elérési útvonala, és a kompatibilitási adatok.
  5. Oktatási adatok – itt határozhatjuk meg például a célcsoportot (korosztályt, is­kolatípust), a tananyag nehézségi fokát, a feldolgozás várható idő tartamát, az interaktivitás mértékét.
  6. Tulajdonjogok – itt kerülnek meghatározásra a felhasználás feltételei.
  7. Kapcsolatok – ebben a szakaszban jelezhetjük az adott tananyagelem más tananyagelemekkel való kapcsolatát, azok adatainak megadásával.
  8. Kommentárok – ennek a szakasznak a tananyagelem minősítésében van szerepe. Lehetőséget ad a tananyagelemek független mérvadó szaktekintélyek vagy szervezetek általi véleményezésre.
  9. Besorolás – itt adhatjuk meg, hogy a tananyagelem – egy a szervezet által kiválasztott – besorolási rendszerben hol foglal helyet Ez felveti annak a kérdését, hogy melyik rendszer a lesz a legalkalmasabb az általam fejlesztett/használt tananyagelemek besorolására.

SCORM - Sharable Content Object Reference Model

A SCORM napjainkra az egyik legáltalánosabban elfogadott e- learning szabványává vált. Nemcsak a piacvezető keretrendszereket-, szerzői- és egyéb e- learning alkalmazásokat gyártók adaptálják termékeikben, hanem a non-profit szféra, valamint a felsőoktatási intézmények fejlesztői is szívesen alkalmazzák. Annak köszönheti népszerűségét, hogy, alapvetően a szabványegyüttes integráló jellege dominál. Sokat nyom a latba a szabvány gazdájának – az ADL-nek – az alapítók, és a szélesebb közösség irányában folytatott tevékenysége és szolgáltatásai.

Bár a SCORM nem terjed ki az e- learning rendszer minden komponensére (hiányoznak például a tanulókra vonatkozó információk, vagy a tesztek szabványos kezelése), gyakorlatias mivolta miatt, s hogy egységbe gyúrva kapjuk a különböző ajánlások legjobbjait kedveltté tette az adaptálók körében.

Alapfilozófiája:

Teljes körű operálhatóság és együttműködés: Bármilyen rendszeren futtatható legyen a tartalom anélkül, hogy csorbulna bármilyen funkciója. (Pl.: ILIAS-ban is és Moodle-ben is futtatható legyen a tananyag)

Hozzáférhetőség: Bárhonnan elérhető és könnyen megtalálható legyen a tartalom (vagyis a tananyag vagy a tananyag egy tartalmi egysége). Pl.: egy tartalomfejlesztő könnyedén rákereshessen egy tananyag egy részére az LMS-ben.

Tartósság: Az újabb és újabb technológiai változásokat könnyedén lehessen követni vele. Pl.: nagyobb költségek vagy átalakítások nélkül lehessen áttérni újabb verziókra

Újrahasznosíthatóság: A tananyag egyes tartalmai könnyedén átdolgozhatóak legyenek más kontextus szerint is. Például vállalatnál egy belső adatvédelemről szóló tananyag könnyen átdolgozható legyen több verzióban is, aszerint, hogy melyik osztálynak szól. Vagy abban az esetben, ha az idő múlásával az elavult tartalmakat frissíteni szeretnénk, könnyedén megtehessük ezt

A szabvány tartalma

Összefoglalva a SCORM 4 dolog szabványosítását tartalmazza:

  1. tartalomcsomagolás
  2. kommunikáció
  3. tartalomsorrend, navigáció
  4. metaadatok


88 Az XML (Extensible Markup Language, Kiterjeszthető Jelölő Nyelv) a W3C által ajánlott általános célú leíró nyelv, speciális célú leíró nyelvek létrehozására.