Skip navigation

7.3.3 Az e- learning fogalomrendszere

Learning Object (LO)

A fogalom lényege az, hogy meghatározzuk a tananyag tartalom legkisebb önállóan is értelmes egységeit. Ehhez a tananyag analízise útján jutunk el. Amit kapunk, az a tananyagelem, más néven learning object (röviden LO).

A Learning Object lehet bármilyen médiaelem, kép, szöveg, mozgókép, hang, animáció. A legnehezebb a szövegnél megállapítani, hogy hol van az a határ, amikor már nem lehet tovább bontani. Illetve fordítva, amikor már struktúrát alkotnak a szövegrészek.

Az újrahasznosíthatóság érdekében a tananyag elemek hivatkoznak más elemekre, és nem utalhatnak a szövegkörnyezetükre, mert akkor sérül az újrahasznosíthatóságuk.

Metaadat

Annak ellenére, hogy a tananyag elemek nem hivatkozhatnak egymásra, közöttük logikai kapcsolatokat kell létrehoznunk. Ennek egyik módja a metaadat megadása. Ez leírja, és egyben azonosítja is a tananyagelemeket. E logikai kapcsolódás megteremtésére három szinten kínálkozik lehetőség. A legegyszerűbb egy előre kiválasztott besorolási, osztályozási rendszer szerinti azonosítás, amely alapján azonos „jelentéskörbe” sorolunk tananyagelemeket. Ezt a meghatározást tovább pontosíthatjuk kulcsszavazással, s végül lehetőség van arra, hogy konkrétan hivatkozzunk egy vagy több a kapcsolódó tananyagelemekre. A tananyagelemek közötti tartalmi kapcsolat jelölésére, az elemek sorrendjének meghatározására a manifest86 állomány szolgál.

 

Válasszunk ki egy tetszőleges tankönyvből egy legalább 3 oldalas részt. A szöveget bontsuk fel logikai egységekre, ezeket helyezzük el, egy 2 hasábos táblázat bal oldali részén egyenként. A jobb oldali hasábban pedig írjunk hozzájuk kulcsszavakat. A képi elemekkel (ha vannak) tegyük ugyanezt. Az eredményt osszuk meg társainkkal és tutorunkkal.

E- learning rendszer

Más néven keretrendszer. Azokat az alkalmazásokat értjük alatta, amelyeken keresztül a különböző szerepkörbe tartozó felhasználók (adminisztrátorok, szerzők, oktatók, tutorok és tanulók) hozzáférnek a tananyaghoz. Ezek az alkalmazások moduláris felépítésűek, s attól függően, hogy mire helyezik a hangsúlyt, illetve annak függvényében, hogy hogyan alakul funkcionalitásuk más és másképp hívjuk őket.

26. ábra: E- learning keretrendszer felépítése
26. ábra: E- learning keretrendszer felépítése



LMS – Learning Management System

Más néven tanulásirányítási rendszer. Feladata, hogy azonosítsa a felhasználókat, és jogosultságaiknak megfelelően hozzáférést biztosít számukra kurzusaikhoz, továbbá naplózza a felhasználók tevékenységeit. Kiemelkedően fontos a tanulói tevékenységek, és teljesítményadatok naplózása. A szabványokhoz igazodó LMS szerverekre jellemző, hogy a szabványos tananyagot jellemzően struktúrába szervezve, kurzusként87 tárolja.

CMS – Content/Course Management System

Tartalomkezelő, illetve kurzuskezelő rendszer. CMS rendszerek esetén inkább dokumentumkezelésről beszélhetünk, mint interaktív e- learning tananyagokról. A tartalomkezelő rendszerek nem alkalmasak az e- learning esetében megszokott tevékenységek naplózására. Jogosultság-kezelés ezekben is van, de a naplóadatokból nem lehetséges elegendő pedagógiailag releváns információt kinyerni.

LCMS –  Learning Content Management System

Más néven tanulási tartalomkezelő rendszer, vagy tananyagkezelő rendszer. Jellegzetessége, hogy bár azonosításra itt is van lehetőség, de elsősorban a tananyagelemek tárolása a feladata. Különlegessége, hogy  mindig tartalmaz szerzői modult, amely segítségével a tárolt tananyagelemekből tananyagstruktúrákat, kurzusokat lehet építeni.

Az LCMS rendszerek is naplóznak, de elsődleges céljuk a tananyagelemeken végzett manipulációk nyomon követése. Lehetséges a tanulói tevékenységek követése, és a teljesítményadatok gyűjtése is. Ugyanakkor nem csak e- learning rendszerek számára képesek publikálni, hanem CD/DVD, illetve nyomtatható formába is. LMS szerverrel együtt alkalmazva ideális e- learning rendszer alakítható ki vele.

VLE - Virtual Learning Environment

Virtuális oktatási környezet. Az e- learning keretrendszerekben az a modul, amely a felhasználók – elsősorban a tanulók, oktatók, tutorok – számára kommunikációs felületet és együttműködési lehetőséget nyújt. Biztosítja azokat az eszközöket (csevegés, fórum, e-mail, üzenetváltás, faliújság, stb.), amelyek segítségével a hagyományos osztálytermi oktatásban megszokott tanítási-tanulási és szociális tevékenységek (pl.: kérdésfeltevés, megerősítés, fogadóóra, stb.) megvalósíthatók, illetve helyettesíthetők.

Alapvetően két megvalósítási formája van a virtuális osztálytermek használatának: szinkron és aszinkron. Az aszinkron képzési forma esetében a tanuló hálózaton keresztül saját ütemezése szerint halad a tananyag feldolgozásával. Ugyanakkor lehetősége van online eszközök használatára.

A szinkron képzés a résztvevők egyidejű jelenlétét feltételezi. Ebben az esetben többnyire élő video-, illetve hangkapcsolatot építenek ki a virtuális osztályterem résztvevői között.

27. ábra: Virtuális tanulási környezet sémája
27. ábra: Virtuális tanulási környezet sémája

Miért fontos a szabványosítás?

A hagyományos számítógép alapú oktatóprogramok struktúrája működése általában tervezők logikáját követi, így ezek nagyon egyedi felépítésűek. A kész tananyag sem egészében, sem részeiben nem alkalmazható más kontextusban, más tananyag részeként egyrészt, mert fizikailag zárt egységet alkotnak, másrészt tartalmilag tele vannak az eredeti környezetére történő utalásokkal.

A digitális tananyaggyártás igen hosszadalmas és költséges tevékenység. Az egyre bővülő oktatási piacon nincs értelme annak, hogy az egyes diszkrét tananyagelemeket újra és újra elkészítsék. Inkább az újrahasznosíthatóságukat, hordozhatóságukat kell megoldani.

A szabványosítás iránti igény általában annak a biztos jele, hogy az adott szegmensben – a mi esetünkben az e- learning területén – tömeges kereslet jelentkezik, s a fokozott kereslet költséghatékony kielégítése érdekében racionalizálni és egységesíteni kell az alkalmazott technológiát a sikeres megoldások mentén. Az e- learning technológiák globalizációja szintén ezt a tendenciát erősíti.



86manifest fájl egy speciális fájl, amit csomagokkal és kiterjesztésekkel kapcsolatos adatok tárolására használnak. A manifest fájl metaadatokat tartalmaz név-érték párok formájában.

87 A kurzus a tananyag e-learning formátumú verziója. A kurzus általában modulokból áll, a modulok pedig leckékre oszthatók. A kurzus terjedelme és szerkezete a tananyag jellegétől függően változatos lehet.