Skip navigation

7.3.1 Oktatáselméleti kérdések

Az ókorban és a középkorban a tanítás során diákok az ismereteket elsősorban szavakból és könyvekből sajátították el. Ebben a folyamatban központi szerepet játszott a tanító, meghatározó jelentősége volt a tekintélytiszteletnek, a tanár az általa leadott tudás reprodukálását várta el. Az önálló, kreatív gondolkodás a háttérbe szorult.

Comenius didaktikai elképzelései a XXVII. században forradalmian hatottak a didaktikai elveire. A szemléltetéssel, az érzékszervekhez kötött megismeréssel párosuló tanítás sokkal hatékonyabbá a beszéd alapúnál.

Ezek az elvek ma még fokozottabban előtérbe kerülnek, hiszen a mai modern információs társadalomban az adekvát tudás még jobban felértékelődik. Ezzel párhuzamosan az információ megszerzésének a minősége és a tartalomi hatékonysága is meghatározó eleme a mai kornak. Sokszor nem elég egy szakmát ismernünk, rengeteg kompetenciát komplex szintetizáló tudást vár el tőlünk a társadalom.

Ezért az oktatási rendszer nagy kihívása hogy olyan ismereteket, készségeket, képességeket alakítsunk ki a tanulókban, amelyek szükség esetén kiegészíthetők, módosíthatók. A diszciplináris gondolkodásmód mellett, azt kiegészítve, szükségessé vált az inter- és multidiszciplináris gondolkodásmód, a tantárgyak helyett előtérbe került a tantárgyköziség. A reprodukáló tudás mellett (részben helyett) a kompetencia alapú tudás látszik célravezetőnek. A jól átgondolt szempontok szerint kialakított, hosszabb távon érvényes kompetenciák teszik lehetővé a tanulók számára a változó elvárások, tartalmak mellett is a tanulás hatékonyságát, a differenciált, szinte személyre szabható képzést.84 Ezt sugallja a munkaerőpiac is, elvárja a képzőhelyektől, hogy az éppen szükségessé vált tudást minél hatékonyabban át tudja adni a dolgozóiknak, az oktatóhelyeknek pedig arra kell felkészülniük, hogy erre a célra minél rugalmasabban kezelhető rendszereket hozzanak létre.

A célok megvalósításának alapja egy olyan fejlett technológiai háttér, amely lehetővé teszi az ismeretelsajátítás eddig ismeretlen módjait, új módszertani és pedagógiai kihívásokat generálva. Erre a kihívásra az egyik lehetséges alternatíva az e- learning alkalmazása.



84 Forrás: Vass István: A tantárgyköziség különböző megjelenési formái - Ember és társadalom programok; Megjelent: Iskolakultúra, 1998, 11. szám.