Skip navigation

7.2.4 Didaktikai, módszertani kérdések és technológiai feltételei

Tananyagok didaktikai tagozódása

Az e-learning tananyagot többféleképpen lehetséges kurzusba szervezni. Saját gyakorlatunkat illetően elmondhatjuk, hogy a didaktikai tagozódást mindig a kurzushoz igazítjuk. Az egyik jól bevált rendszerünk az alábbi tagozódást követi:

− Bevezetés (célkitűzések, kompetenciák, tanulási tanácsok)

− Leckék foglalkozások (törzsanyag 10-12 hétre bontva)

− Tesztek (gyakorló, próba, záró)

− Kiegészítések (irodalomjegyzék, hivatkozások, médiaelemek, glosszárium)

− Összefoglalás (a kurzus során tanultak összefoglalása)

25. ábra: A tananyagok didaktikai tagozódásának bemutatása 1.
25. ábra: A tananyagok didaktikai tagozódásának bemutatása 1.



A bevezetés részei

Az előszó és tanulási tanácsok szakasz adjon lehetőséget a motiváció megteremtésére, az érdeklődés felkeltésére. A tartalmi áttekintés mutassa be a modul- és leckecímeket. A felület használata, struktúrája című egységben mutassuk be a képzésmenedzsment rendszer használatát, adjunk a tananyaghoz tartózó tanulási tanácsokat.

Célkitűzések meghatározása azt a sajátos többletet, hozzáadott értéket fejezi ki, amivel a tanfolyam tartalmi követelményeinek teljesítése után a résztvevők rendelkezni fognak. Fontos szerepe van a cél meghatározásának, pedagógiai szakszerűsége. A képzési cél korrekt, orientáló, világos megfogalmazása azért is fontos, mert cél felszínes vagy túl általános megfogalmazása nem teszi lehetővé a hallgatók számára a korrekt egyértelmű választást. Ezért a képzési cél kifejtésének egyértelműnek és világosnak kell lennie.

A tanulás sikeres befejezéséhez köthető elvárások rendszere. A képzési cél a tanulási folyamat során alkalmazott tanulásszervezési feladatok útján valósul meg. A célkitűzések az elsajátítandó kompe­tenciák meghatározása az elkészített Tematika alapján történjen. A képzési cél kifejtésének egyértelműnek és világosnak kell lennie. (Megismeri, elsajátítja, feldolgozásra kerül, alkotó, kreatív alkalmazás stb).

A tantárgy teljesítésének feltételei meghatározása során egyértelműen és konkrétan meg kell határozni azokat a képzés végén várható eredményeket, melyek megszerzését a program a résztvevőknek ígéri. (mit fog tudni, milyen szinten, mire lesz képes a tananyag elsajátítása révén). Határozza meg mindazokat a feltételeket, amelyeket a hallgatónak a programegységben való részvétel során teljesítenie kell.

A tartalmi követelményekben egyértelműen és konkrétan meg kell határozni azokat a képzés végén várható eredményeket, tudást, képességet, attitűdöt (kompetenciákat), melyek megszerzését a program a résztvevőknek ígéri. A tartalmi követelményekben azt kell megfogalmazni, melyek azok az elméleti vagy gyakorlati ismeretek, illetve képességek (kompetenciák), amelyet a képzés során el kell sajátítani. A követelmény akkor reális, ha a hozzárendelt képzési idő, a tananyag, képzés tevékenységei (az elsajátítási alkalmak, módszerek), valamint az előírt ellenőrzési – értékelési eljárások összhangban vannak.

A követelményekben azokat a konkrét elvárásokat kell rögzíteni, amelyek teljesítése a program résztvevője számára az adott képzés sikeres befejezését jelentik. Tehát az itt szereplő követelmények azt rögzítik, hogy a jelen program oktatási módszereivel, segédanyagaival és kötelező szakirodalmával milyen kimeneti követelmények kérhetőek számon.

A kurzus tartalma a tananyagok tagozódásán belül valósul meg. A program tartalom kidolgozottsága azon múlik, hogy mennyire világos és pontos. A tananyagnak be kell mutatnia, hogy logikai, strukturális és metodikai felépítettsége hogyan segíti a résztvevő egyéni tanulását. A kurzus tartalmának bemutatása történhet szöveges, vagy akár multimédiás (Podcast/Video) formájában is. Fontos a személyes hangvétel.

A leckék, foglakozások felépítése

A lecke weblapú oktatási egység, melynek kifejtése 6 pontba sűríthető. A lecke tartalmazza az a konkrét célkitűzéseket és kompetenciákat, a rövid tartalmat az elsajátítandó ismerteket (multimédiás interaktív formában), a tanítási-tanulási tevékenységeket, esetleg figyelemfelkeltő példákat.

Kompetenciák meghatározása révén történik mindazon elvárások megfogalmazása (ismeret - tudás, attitűdöket/nézetek, képességek), melyeket a hallgató a kurzus során elsajátíthat és a sikeres elsajátítás révén a képessé válik a kitűzött cél elérésére. (Ismerje, sajátítsa el, meg tudja nevezni, tudja alkalmazni, legyen képes a tanultakat analitikus, szintetizáló formában alkalmazni, értékelni, összehasonlítani.)

A tartalmi összefoglalást követőn lehetőséget biztosít az önellenőrzésre – nyitott és zártvégű formában egyaránt). A lecke (törzsanyag) részei:

  1. Célkitűzés
  2. Tartalom
  3. A tartalom kifejtése
    1.  leírások
    2. definíció
    3. kérdések
    4. feladat
    5. hivatkozás
    6. példa
    7. kiemelés
    8. megoldás
  4. Összefoglalás
  5. Önellenőrző
  6. Tesztkérdések

A kurzusban tanultak ellenőrzése, tudáspróba

A tartalmi kifejtést követően történik a tanultak összefoglalása, tartalmi összefoglalás, a tananyagban tanultak részletes összefoglalása. Fontos eleme ennek a résznek visszacsatolás, önellenőrzés módozatainak (kérdések, tesztek) biztosítása.

A leckék végén található önellenőrző/gyakorló kérdések a megtanulandó tartalmak egyes elemeire és a közöttük lévő összefüggésekre kérdez rá.

Az ellenőrzésnek azt kell megállapítania, hogy teljesítette-e a résztvevő a program tartalmi követelményeit. Az ellenőrzés módját az határozza meg, hogy milyen természetű feladathelyzetekben, milyen teljesítményekben és megnyilvánulásokban lehet megbízható információhoz jutni a követelmények teljesítéséről. E pontban össze kell foglalni, milyen módon készül a résztvevő elvégzett tanulásáról, munkájáról dokumentáció. Az ellenőrzés módjait a követelményeknek megfeleltethető kifejtettséggel kell megadni.

A programban ügyelnie kell arra, hogy az ellenőrzés formája megfeleljen a kitűzött célnak és követelménynek, valamint az alkalmazott módszereknek: pl. tréning esetén nehezen képzelhető el írásbeli vagy szóbeli vizsga. Teljesítményképes tudást elváró képzésnél kevésnek tűnik a teszt-vizsga, csak ismeretbővítő képzésnél nem várható el az ismeretek gyakorlati alkalmazása stb.

Az egész tananyagra vonatkozó kiegészítések az alábbi elemekből állnak

− irodalomjegyzék, hivatkozások, médiaelemek leltára (ábra és táblázatjegyzék, hang-és videofájlok jegyzéke. (Az ajánlott irodalom és általában a hivatkozott források azt az alapot jelentik, amelyen a megértett és rendszerbe szervezett ismeretanyag felépül.)

− glosszárium, kulcsfogalmak értelmezése (opcionális)

− tesztek (gyakorlótesztek, próbavizsga, záróvizsga)