Skip navigation

6.2.5 A hálózatalapú tanulás

6. link: Törzsanyag: Forgó Sándor: Az új média és az elektronikus tanulás.Új Pedagógiai Szemle. 8-9. sz. 2009 94. URL

A közösségi média

A közösségi média az ezredforduló utáni években bontakozott ki azáltal, hogy megjelentek a web 2.0-ás megoldások, melynek lényege, hogy a korábbi felhasználók – a Web 1.0 fogyasztóiból – tartalomszolgáltatóvá is váltak, tehát az egyirányú webes kommunikáció kétirányúvá vált így teret adva  a  digitális tartalmak, szövegek, képek, videók, hanganyagok, linkek stb. egyszerű megosztására.

A közösségi alkalmazások elterjedésével így vált lehetővé, hogy az új évezred diákjai számára az internet nemcsak információforrás, hanem új szocializációs térré váljon.

A web 2.0 az interaktivitás adta lehetőségek következtében a korábban elszigetelt felhasználókat összekapcsolva (társas térbe helyezve) közösen készíthetnek, vagy oszthatnak meg tartalmat, cserélhetnek információt.

Tim Berners-Lee77 a web 2.0 kapcsán azt állítja, hogy elnevezés egyfajta szakzsargon és a web 1.0, eddig is az emberekkel történő összeköttetést szolgálta. Végül kijelenti, hogy senki sem érti, mit is jelent és arra megállapításra jut, hogy amiben a 1.0 és a 2.0 különbözik az a sebesség és a mérték.ű

  1.  Hang (podcast): Interjú Tim Berners Lee-vel.
    (Developer Works Interviews)

Valóban nem különböztethető meg éles határ egyes generációk között, de a web 2.0 legfontosabb jellemzőit talán azzal lehetne legjobban jellemezni, hogy a közösségre épülnek és a felhasználók közösen készítik a tartalmat vagy megosztják egymás információit közösségek szerveződnek címkézés (tagging) lehetővé teszi, hogy fogalmakat több szempontból egyszerre osztályozzunk.

A címke (tag) tulajdonképpen egy szabad kulcsszó, amivel megjelölhetünk valamit. A klasszikus hierarchikus taxonómiákkal szemben (pl. decimális könyvtári rendszer), a címkék egyenértékűek és rendszerezetlenek. A címkékből címkefelhő készíthető, ahol az egyes szavak előfordulásukkal arányos méretben jelennek meg.

Az ábra mutatja, hogy az elektronikus tanuláshoz tartozó fogalmakat hogy milyen címkékkel láttuk el. A betűk méretéből szemléletesen kiolvasható az ún. „felhő-nézet”-ből, hogy egyes címkék milyen arányban fordulnak elő a többihez képest.

Olvasnivaló:  Webkettő azoktatásban itt érhető el.

19. ábra: A Web 1.0-ről a 2.0-ra való átmenet jellemzői78
19. ábra: A Web 1.0-ről a 2.0-ra való átmenet jellemzői78

 

A Wikipédia megfogalmazása szerint a közösségi média: „internetes alkalmazások olyan csoportja, amely a web 2.0 ideológiai és technológiai alapjaira épül, ami elősegíti, hogy kialakuljon és átalakuljon a felhasználó által létrehozott tartalom”.79

Közösségi média és az új típusú e-learning

A webkettőn alapuló társas-közösségi szerveződési forma – amely nyíltrendszerű szolgáltatásai révén lehetővé teszi és bátorítja a részvételt, nemcsak egyirányú befogadásra alkalmas olvasóvá, hanem íróvá szerkesztővé is téve bennünket – kialakulását követően a tanulási formákban is megjelent az e-learning 2.0, a tanuló-központú webes környezet formája.

Ez a tanulási forma – a felhasználókat tudásfejlesztő közösségként értelmezve – olyan eszközökre támaszkodik, amely összekapcsolja a hálózati tartalmakat egy egyszerű webes felületen. Az „e-learning kettő pont nullás” típusú tanulás elméletét a konnektivizmus – a hálózatalapú tanulásfelfogás – írja le, amely a digitális korszak tanuláselméletének fogható fel.

Napjainkban a webkettes szolgáltatások – amelyekben a tartalmat maguk a felhasználók alkotják meg, töltik fel osztják meg, vagy véleményezik – hatására meginduló társas közösségi megoldások az e-learningre is kihatottak. A digitalizáció, amely kezdetben a helyhez kötött (lokális) médiumokkal történő tartalomfeldolgozást és kommunikációt forradalmasította, napjainkra a hálózati kommunikációs formák merőben új részterületeit, többek között – a webkettőn alapuló társas-közösségi szerveződések mintájára – a tanulóközpontú webes környezeteket (e-learning 2.0) is kialakította.

A digitális korszakban a növekvő internetpenetráció (a hazai lakosságon belül az internetezők aránya 2008 első félévében 46 százalékos) következtében ma már olyan fiatalok – screenagereek, download nemzedék – vannak, akik számára a digitális eszközhasználat mindennapos, rendelkeznek az alapvető IKT kompetenciákkal, és otthonosan mozognak a világhálón. Preferálják az azonnali (optimális időzítésű) információszerzést (tanulást, multimédiás tartalmakat), széleskörű hálózati kapcsoltrendszerrel rendelkeznek, amelyben szívesen osztják meg a megszerzett, vagy az általuk generált tartalmakat.

A korábban általam megfogalmazott e-learning definíció az e-learning 2.0 változat megjelenése révén újragondolásra késztetett.80

Az e-learning definíció opponálása különösen kardinális pontokat fog érinteni, a hagyományos pedagógiai értékeket illetően.

−  Újragondolandó „a tanítási-tanulási folyamat” megszervezésének a kérdésköre.

−  A tananyag egységes keretrendszerbe foglalása.

−  Valamint a tananyag tanuló számára hozzáférhetővé tétele, ill. annak kizárólagossága.

Az e-learning 2.0, valamint az új médiumok megjelenése ismeretében tehát érdemes újragondolni a korábbi definíciót. Meg kell említeni Kulcsár Zsolt gondolatát, miszerint81: „Mindezen technológiai újítások ellenére azt kell látnunk, hogy a Web 2.0 elsősorban nem technológiai, hanem szemléletbeli változást jelent.”

Az e-learning 2.0 tanulóközpontú, irregulárisan szerveződő tanulási forma, amely a tanuló autonómiáján és spontán tudáscserén alapulva, már nem hierarchikus, hanem sokirányú, decentralizált és sokcsatornás, a kollaboratív tanulásra ösztönözve kibontakoztatja a tanulói kreativitást.



77 Developer Works Interviews: Tim Berners-Lee:      
http://www.ibm.com/developerworks/podcast/dwi/cm-int082206txt.html [elektronikus dokumentum] (Hozzáférés ideje: 2014. 07.09.)

78 Krauth Péter, Kömlődi Ferenc: A Web 2.0 jelenség (és ami mögötte van)       

http://www.nhit-it3.hu/images/tagandpublish/Files/it3-2-2-2.pdf [elektronikus dokumentum] (Hozzáférés ideje: 2014. 07.09.) 

79 Forrás: Kaplan Andreas Kaplan és Michael Haenlein Wikipédia http://en.wikipedia.org/wiki/Andreas_ (Hozzáférés ideje: 2014. 07.09.)

80 Forgó Sándor: Az eLearning fogalma. In: E-learning 2005. Szerk. Hutter Otttó, Magyar Gábor, Mlinarics József. Budapest, Műszaki Könyvk., 2005. p. 14.

81 Kulcsár Zsolt: Az integratív e-learning felé. URL: http://mek.oszk.hu/06600/06695/06695.pdf (Letöltés: 2011. 05. 18.)