Skip navigation

5.2.8 A programstruktúra

A multimédia-alkalmazásokat megelőzvén a hipermédia készítésekor már komoly tapasztalatot szereztek a korábbi fejlesztők. „A hipermédia azt jelenti, hogy a tananyagot kis egységekre, ’nódusokra’ bontják le, amelyek úgy kapcsolódnak egymáshoz, hogy a felhasználó tud válogatni közöttük.”64

A tananyag szerkezetét mindig egységek alkotják, amelyek egy-egy alkalomra tervezett modulokból, ezek pedig nódusokból65 állnak. Az epizódok66 pedig a nódusokat építik fel. A nódusok alkotják a modulokat. A multimédiában a tanulók számára e moduloknak jól tanulhatóknak kell lenniük. Ennek pedig az a feltétele, hogy olyan egységeket, nódusokat tartalmazzon, amelyekben az ismeretanyag pontosan le van írva, és könnyen hozzáférhető. Az önálló tanulás helyzetében a tanuló általában „kettesben” van a tananyaggal, ezért a tananyagnak motiváló szerepet kell betöltenie.

Összességében sorra kell venni a multimédia-komponenseket és a produkció lefolyási struktúráját. A multimédia struktúrája az alábbi fő elemekre bontható:

  • bejelentkező kép (Címkép)
  • nyitókép (Welcome)
  • főmenü (Start)
  • menüpontok
  • alfejezet
  • modulok/nódus/ epizódok
  • további lehetőségek: súgó, demo funkció, tutor, névjegy

Az ábrán a bekeretezett részben láthatjuk a tananyagmodulokat, amelyek összetett egységei a tananyagnak.

Ez később jól kapcsolódott nemzetközi szabványokhoz az SDT-hez.67 (Az általam használt epizód elnevezés megfeleltethető az atomi egységeknek, a nódusok lapoknak, a modulok pedig foglalkozásoknak). Megjegyzés: Ez a tagolás majd a mobiltanulásnál alkalmazott mikro-learning fogalmával hozható összhangba. Ha a SCORM68 terminológiájának akarjuk megfeleltetni, a két alsó szint esetében ez egyértelmű. (Ez esetben az epizód, az atomi elem, asset adekvát fogalmak).

16. ábra: A multimédiás tananyag lehetséges általánosítása, elvi ábrája
16. ábra: A multimédiás tananyag lehetséges általánosítása, elvi ábrája



 

2. Animáció: Multimédia struktúra

 



64 Craig Locatis–James Charuhas–Richard Banvard: Hipervideo. Educational Technology Research and Development. 1990, Vol. 38. No. 2. 41–49.

65 Meg kell jegyezni, hogy a nódusok állhatnak egy vagy több képből, vagy mozgó epizódokból (komputer vagy videóanimáció), hangkísérettel vagy anélkül. Azt, hogy az audiovizuális információ hogyan jelenik meg egy nódusban, attól függ, hogy az adott környezetben hogyan kerül bemutatásra egy ismeretanyag.

66 Epizódoknak nevezzük a tananyagegységeket, amelyek önállóan értelmezhetők, még üzenetértékkel rendelkeznek, de terjedelmük, nagyságuk olyan, hogy alkalmasak (képernyő)üzenetként is működni. A hivatkozások legalsó szintje. Az epizódok mérete összefügg a nódus méretével a hiper- és a multimédiában is. Céljuk, hogy információt adjanak értelmes egységekben, de nem lehetnek hosszabbak a szükségesnél.

67 Könczöl Tamás: A "Sulinet eTanulás Módszertani és Kompetencia Központ" (röviden: eSulinet Központ) új szervezeti keretekben, az eddigi feladatkört és célcsoportot kibővítve végez IKT kompetenciafejlesztést a magyar oktatási rendszerben.

68 A SCORM (Sharable Content Object Reference Model, Megosztható Tartalom Elem Hivatkozási Modell), melyet az amerikai védelmi minisztérium által alapított ADL (Advanced Distributed Learning) hozott létre a tanulási tartalom újrahasznosítására és szabványosítására.