Skip navigation

5.2.3 A Dale féle tapasztalati piramis

Szakterületünk – a verbális oktatást kiegészítő – olyan médiumokra alapozott tanítási és tanulási módszerekkel és szemléltetésbeli kérdésekkel foglalkozott, mint a vizuális (film) az audiovizuális, a televíziós54 és programozott oktatás, újabban pedig a számítógéppel támogatott tanulás és az interaktív multimédia programok, interaktív tábla, vagy az e-learning használata.55

Úgy vélem, hogy a szemléltetés problémakörének feldolgozásához nagyon alkalmas a Dale-féle tapasztalati piramis, mely egyben irányelv és oktatási tananyag is számomra, melyet érdemes újragondolni az új információs és kommunikációs technológiákkal, valamint a funkcionális szempontokkal kiegészíteni.

A technikai eszközök elterjedt használata azon az elven alapul, hogy ezek az eszközök kevésbé elvontak, mint a kimondott vagy a nyomtatott szó. Edgar Dale az Ohio egyetem tanára a pedagógiai tapasztalatok piramisát állította fel,56 ahol a tapasztalatok a legelvontabbaktól kiindulva a legközvetlenebbekig, legvalósabbakig terjednek. Az oktatási folyamatban a tanuló ezeket a lépcsőfokokat mindkét irányban végigjárja, összekapcsolva a szimbolikus megjelenítést a tapasztalati tényekkel, a szóbeli közléseket pedig az oktatási eszközökkel együtt használják.

A multimédia korában is aktuális a lenti ábra, mert segítségével láthatjuk az egyes megismerési formák egymáshoz való viszonyát. E. Dale a médium kiválasztásához a következő pedagógiai-módszertani jó tanácsot adta: „Ereszkedj olyan alacsonyra a skálán, amennyire csak szükséges a tanulás biztosítása érdekében, de emelkedj olyan magasra, amennyire csak tudsz a leghatásosabb tanulás érdekében!”57

A Dale által 1946-ban kidolgozott „tapasztalati piramist” továbbfejlesztette Hyland, Bruce 1969-ben58, melyben szerepet kapott a szimultaneitás is, azaz az egyes megismerési formák nemcsak egyenként, hanem változatosan fordulnak elő.

Értelmezésében egy átlagos ember a szóban vagy írásban kapott információknak mindössze 5-10 százalékát jegyzi meg. A média (például egy film) 25 százalékos teljesítményre képes. A szerepjáték útján történő tanulás 40-60 százalékra emeli a befogadás mértékét. A legjobb, 80-90 százalékos teljesítményt pedig a téma saját bőrünkön való tapasztalata nyújtja.

13. ábra: Megismerési formák E. Dale-féle piramisa
13. ábra: Megismerési formák E. Dale-féle piramisa
1. Animáció: Dale-féle piramis

Az interaktív multimédiás számítógépek megjelenésével az ábra kiegészíthető a szimuláción alapuló tevékenységekkel, a virtuális valóság eszközeivel. A piramist a konkretizáció - absztrakció tengelye a szemléltetés és cselekvés szempontjából továbbra is 3 részre tagolva, de az interaktivitást is szem előtt tartva az alábbi csoportosítás tehető:

1. A szimbolikus/monomediális megjelenítés, melynek során a tényeket fogalmilag ismerjük meg csupán. Ez szöveg olvasása, illetve szöveg hallgatása révén történhet.

2. Az audiovizuális megjelenítésben a 3 dimenziós világot rajzok, fényképek által vizuálisan, a térbeli hangot mono, sztereo vagy kvadro formában érzékeljük.

3. Az interaktív többcsatornás tapasztalás folyamán minden érzékszervünkkel részt veszünk a körülöttünk lévő világ megismerésében a látás, hallás, szaglás, ízlelés, tapintás, hőérzékelés révén.

Ha az eddigi tapasztalatainkat is figyelembe véve őszintén végiggondoljuk Dale kijelentéseit, bizonyítani sem kell, hogy a kutató nem jár messze az igazságtól. (A megismerési piramis egy interaktív animációban is elérhető.)59

Az információs írástudást ennek során nem csupán számítógépes ismeretként fogtam fel, hanem az alkalmazott médiaelemekkel történő manipulációként is.60



54 Schramm aki a 20 század egyik legnagyobb médiakutatója volt, több tanulmányában is felrótta televízió passzív voltát, azaz az interakció hiányát.

55 Már a mozgógép és mozi megjelenésének hajnalán voltak olyan elképzelések, hogy oktatófilmekkel és rádióadásokkal lehet pótolni a tanárokat. Hasonlóan az előzőkhöz az oktatást szolgáló iskolatelevíziónak – mely most már digitális és interaktív is, majd interaktív számítógépes programoknak, az interneten keresztül történő on-line tanulásnak és az interaktív tábla használatának – voltak és vannak pesszimista és optimista felfogásai, de mindenképpen kialakulóban vannak a módszerei.

56 Dale E.: Audio-Visual Methods in Teaching. New York: The Dryden Press, 1954.
 Idézi Nagy Sándor 1967, pp. 200–201. Módosítások Gyaraki F. In: Pedagógiai kézikönyv. Szerk.: Báthori Zoltán. Budapest, Tankönyvkiadó, 1980.

57 Nádasi András: Az információhordozók és információhordozó rendszerek tervezésének és alkalmazásának alapjai. In: Oktatástechnológia II. (szerk.: Orosz Sándor). Veszprém, OOK, 1985. p. 32.

60 A kifejezést az alábbiak szerint értelmezem: szenzoros korrekciók végrehajtása, felesleges mozdulatok kiküszöbölése, a mozgási sebesség növelésének képessége, módosítások elvégzése.