Skip navigation

5.2.2 A szemléltetés mint professzió

A szemléltetés mindig központi kérdése volt a neveléstudománnyal foglalkozó tudósoknak, tanároknak, szakembereknek. Comenius didaktikai alapelvei között – melyet Bacon elvei alapján dolgozott ki – a szemléletességről ezt írta: „Szükséges, hogy a megismerés mindig az érzékszervekből induljon ki (semmi sincs ugyanis az értelemben, ami nem volt meg előbb az érzékekben). Mi más ez, mint az, hogy a tanítás ne a dolgok szóbeli elbeszélésével vegye kezdetét, hanem a reális megfigyeléssel? És végül, miután megmutattuk a dolgot, jöhet a bővebb magyarázat."51

Kijelentésével tulajdonképpen azt az elvet fogalmazta meg, hogy a megismerésbe az első jelzőrendszert (a külvilág közvetlen érzékelését) is be kell vonni. (Annak idején a túlzott verbalizmus volt a jellemző az oktatásra.) Az Orbis sensualium pictus című könyvében nem pusztán szavakkal írta le, hanem képekkel is érzékeltette a látható világot.52

Az ismeretközlési és szerzési folyamatban a verbális közlés mellett mindig használtak a megértés megkönnyítésére szemléltető segédeszközöket, melyek később megszokottá váltak, esetleg a feledés homályába kerültek. Ugyanakkor a technikai színvonal fejlődése során folyamatos megújulásuk tapasztalható.

Az iskolarendszer pedagógiai gyakorlatát leglátványosabban a nagy társadalmi változások, a tudományos ismeretek robbanásszerű növekedése, az audiovizuális, majd az elektronikus médiumoknak, főként a számítógépnek a színre lépése határozta meg.

„Egy 1909-ben kiadott filmkatalógus bevezetőjében Edison igen merészen a következőket írta: ’A könyvek hamarosan elavultak lesznek az iskolában. A tanulókat a szemükön keresztül fogjuk oktatni. Az emberi tudás minden ágát lehetséges mozgóképpel tanítani. Iskolarendszerünk 10 éven belül teljesen megváltozik.’ A 100 éves jóslat nem igazolódott, de a folyamat megindult.”53



51 Comenius, J. A.: Didactica magna (Nagy oktatástan). Pécs, Seneca Kiadó, 1992. p. 287.

A szerző didaktikai és metodikai alapelvei – a mai iskola szemléletességről szóló alapját is képezi. Felfogása szerint minél több érzékszerv bekapcsolása a cél, az általánosítást, a fogalomalkotást pedig a konkrét tapasztalatokra kell építeni. De ne feledjük, hogy ez a valóság megismerésének induktív módszere volt csupán! Részletesebben URL: http://magyar-irodalom.elte.hu/nevelestortenet/06.01.html

52 V.ö. A JATE Egyetemi Könyvtára régi magyar könyvművészetről szóló oldala. URL: http://www.bibl.u-szeged.hu/oldbook/comen1.html

53 In: Rohonyi, A.: Oktatás és technológia - A pedagógiai technológia kialakulása. Veszprém, OOK, 1982. Idézi: Nádasi: Az új oktatástechnológia és az oktatásfejlesztés digitális eszközrendszere. (kézirat) EKF, Médiainformatika Intézet 44 p.