Skip navigation

3.2.1 Előzmények

Előzmények20

Az elmúlt viharos évszázad során, a több mint 1000 éves, európai értékeket őrző magyar iskola pedagógiai gyakorlatát leglátványosabban a tudományos ismeretek robbanásszerű növekedése, a nagy társadalmi változások, az audiovizuális, majd az elektronikus médiumoknak, főként a számítógépnek a színre lépése határozta meg.  Egy 1909-ben kiadott filmkatalógus bevezetőjében21 Edison igen merészen, a következőket írta: „A könyvek hamarosan elavultak lesznek az iskolában. A tanulókat a szemükön keresztül fogjuk oktatni. Az emberi tudás minden ágát lehetséges mozgóképpel tanítani. Iskolarendszerünk 10 éven belül teljesen megváltozik.” A 100 éves jóslat nem igazolódott, de a folyamat megindult. Marshall McLuhan22 1962-ben írt megállapítása a tendenciát és a gyorsulást már pontosabban jelezte. Egy ritkábban idézett kijelentése szerint: „A Gutenberg Galaxist elméletileg a görbült tér felfedezése szüntette meg, de a gyakorlatban már két generációval azelőtt kikezdte a telegráf.” Mint tudjuk, a telegráf koráig ugyanis – leszámítva az ősi füst- és hangjeleket – komoly üzenet nem haladhatott gyorsabban a hírvivőnél.

  Az Új Pedagógiai Szemlében McLuhan gondolataira Schüttler Tamás 2001-ben így reflektált: A korszak, amelyben McLuhan próféciája született a televíziózás tömeges elterjedésének időszaka volt. Pszichológusok és szociológusok ezekben az években kezdték először leírni, hogy milyen hatalmas kihívás az emberek, de különösen a gyerekek, a fiatalok számára az olvasással szemben az elektronikus úton közvetített kép. Maga McLuhan felvázolta, miként alakul át, szegényedik el a tipográfiai embert felváltó poszttipográfiai vagy elektronikus ember. Úgy vélte, hogy a világra, a kultúrára vonatkozó információkat főleg a képi közlésekből szerző poszttipográfiai ember elveszíti azokat az információ-felvételben és a képzelet működésében létező struktúrákat, amelyek a szimbolikus jelekből, betűkből összeálló sorok, szövegek olvasása következtében alakulnak és fejlődnek. McLuhan és az általa teremtett médiapszichológiai-szociológiai iskola a Gutenberg által feltalált gyorsnyomtatásnak nemcsak és nem is elsősorban művelődéstörténeti, hanem sokkal inkább kulturantropológiai értéket tulajdonított, mivel úgy vélte, hogy a nyomtatott szövegek lineáris olvasásán szocializálódó ember gondolkodása, az ezt meghatározó pszichikus működések, az ennek nyomán kialakuló jellegzetes személyiségkép jelentős mértékben hatott a polgári társadalom értékrendjére, kulturális kánonjára. Ezért is keltett olyan riadalmat a 20. század hatvanas-hetvenes éveinek fordulóján McLuhan víziója a nyomtatott alapú kultúra távolodó galaxisáról. Az értelmiség világszerte ráérzett arra, hogy a döntően képi közléseken szocializálódó elektronikus ember az a tömegember lesz, aki még védtelenebb és kiszolgáltatottabb minden manipulációval szemben, akinek gondolkodását, értékeit a tömegkultúra határozza meg, aki e jellegzetes kulturális szocializáció eredményeként még inkább elveszíti autonómiáját, még kevésbé lesz számára érték a demokrácia, a társadalmi részvétel.”



20 Nádasi András: Az új oktatástechnológia és az oktatásfejlesztés digitális eszközrendszere. Vö. http://okt.ektf.hu/data/nadasia/file/tananyag/oktataselmelet/1_tananyag5.html

21 Rohonyi,  A. (1982) Oktatás és technológia - A pedagógiai technológia kialakulása. OOK, Veszprém