Skip navigation

12.6 OKTATÁSI TARTALOM ÉS MÓDSZEREK INNOVÁCIÓJA ÖT ÉV TÁVLATÁBÓL: AZ EKF IKT-KÍSÉRLETEINEK ÁTTEKINTÉSE

Az Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézetének munkatársai hosszú évek óta úttörő szerepet vállalnak az elektronikus tanulási környezetek kialakításában, és ezek meghonosításában a pedagógusképzés és a közoktatás területén. Iskolai kísérleteikben számos technikai innovációt vezettek be, melyeket módszertanilag, eszközök újdonságértékét nézve egyaránt jó gyakorlatként használtak fel hasonló projektek során más intézmények is. A korábbi tapasztalatok, kutatások, nemzetközi példák okán adekvátnak tartottuk hasonló technológia (táblagépek) bevezetését a hazai köznevelés gyakorlatába módszertani kísérletek keretében.

Egy alsós kisdiák táskája akár 8-10 kiló is lehet, amit nap-mint nap cipelhet akár órákon át. Később sem javul a helyzet, a füzetek, munkafüzetek, tankönyvek száma nem csökken az évek folyamán. De vajon szükségszerű-e, hogy ennyit kelljen naponta cipelniük a gyerekeknek? Miért ne lehetne a tankönyveket, munkafüzeteket elektronikusan elérni és a hálózaton keresztül használni, a fontos tudnivalókat ott aláhúzni, vagy a könyv statikus képét egy háromdimenziós interaktív képen megnézni? Miért ne használhatnánk virtuális saját magunk által szerkeszthető térképeket az órákon?

A digitális tankönyveknek az alábbi kritériumoknak kell megfelelniük, hogy reális alternatívát kínáljanak a papír alapú könyvekhez képest:

− Egyezzem meg teljes egészében a nyomtatott tankönyvvel,

− Lehessen az általunk kiválasztott részekre nagyítani, illetve más fókuszálást segítő eszközt használni,

− Lehessen lapozni, tetszőlegesen navigálni a tartalomban,

− Használhassunk könyvjelzőt, írhassunk saját bejegyzéseket, ehessen kiemelni a tankönyv egyes részleteit

− A tanárnak lehetősége legyen csatolni jegyzetet, hanganyagot, webes hivatkozást. A feladatok megoldásánál a diákokat a tanár csoportba tudja rendezni, differenciáltan tudjon feladatot adni a csoportnak és a tanár tudjon kifotózni részleteket a könyvből. Természetesen ez a gyerekek könyvére is legyen igaz.

− A digitális könyvben minden legyen, ott ahol használnunk kell, ne kelljen visszalapozni. Tudjunk hivatkozást, jegyzetet elhelyezni a gyakorláshoz és tudjuk megosztani a diákokkal ezeket.

Magyarországon a technikai feltételek adottak, de a financiális feltételeket még meg kell teremteni, egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A nehézségek ellenére már vannak hazai próbálkozások, egyik legkiemelkedőbb az Eszterházy Károly Főiskola gyakorlóiskolájában 2010 óta folyó kísérlet sorozat, melyben az alsó tagozattól kezdve a gimnáziumig vannak kísérleti osztályok, ahol a tanárok iPadet használnak az oktatáshoz. A 2013-as tanévben egy nyolcadik osztály összes tankönyvét átdolgoztuk interaktív tankönyvvé iBooks formátumban, melynek anyagát a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó bocsátotta rendelkezésünkre.116 A 2014-es tanévben pedig több egyéni fejlesztésű munkafüzet és feladatlap készül alsó és felső tagozatosoknak egyaránt.  A kutatás során arra törekedtünk, hogy a tantárgyak tekintetében a felső tagozat esetében valamennyi tudományterület117 képviseltesse magát, míg az alsó tagozat esetében a pedagógusokra bíztuk annak meghatározását, hogy mely területeken tudják a tanulás-tanítás folyamatában alkalmazni. A kutatás keretében tananyagfejlesztés is történik, iBooks formátumú tankönyvek és feladatgyűjtemények készülnének a 6. osztályosoknak szóló, tantervi témákhoz és követelményekhez illesztett tananyagokkal, feladatokkal.

Az itt bemutatandó projektben a képességvizsgálatok mellett hosszú távú, az oktatás minden területét átfogó, stratégiai terveink voltak. A legfontosabb célnak minden kutatás során azt tartottuk, hogy megtaláljuk a megfelelő innovatív eszközöket és a gyakorló pedagógusokkal közösen kidolgozzuk azokat a módszertani elemeket, amelyek szükségesek az oktatásban való sikeres alkalmazáshoz. A digitális pedagógiában is egyre inkább érvényesülő trend, hogy a fejlesztések a felhasználók egyedi igényei szerint testre szabhatóak, individualizálhatóak (Racsko,2012). Olyan tantárgyakra és tanulókra szabott tanulási környezet modelljének kialakítására törekedtünk, amely jól adaptálható a hazai közoktatásban, és a Magyarországon rendelkezésre álló IKT-eszközökkel megvalósítható.

Az alábbi ábra áttekinti az utóbbi öt év kutatásainak fő irányait a vizsgálatba bevont tanulócsoportok, tantárgyak az alkalmazott módszerek és pedagógiai célok mentén.

 

1. táblázat: Az Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézet korábbi pedagógiai kísérletei és azok legfontosabb jellemzői

Szempontok/
Projektek

CLASSMATE PC PROJEKT
2009/2010.

E-papír kísérlet

2010/2011.

 

Táblagépek az oktatásban
iPad2

2011/2012.

Táblagép és interaktív tananyagok
Samsung, iPad2
 és iBooks

2013/2014-

Az iskolai osztály

5. osztály

7. és 11. évfolyam

2-2 osztály + kontrollcsoport

8. évfolyam

1. osztály

3.osztály

6. osztály

9.osztály (Samsung)

Oktatási célok

a hagyományos tankönyv és IKT-eszköz szimbiózisa

papír alapú tankönyvek elhagyása

hagyományos tankönyv és IKT-eszköz együttélése

hagyományos tankönyvek  elhagyása

Oktatási tartalom

feladatok, segédletek, interaktív tananyagok

Nemzeti Tankönyvkiadó e-könyvei
(pdf formátumban)

Nemzeti Tankönyvkiadó statikus pdf-jei,
tanulást segítő applikációk használata

saját fejlesztésű iBooks könyvek használata a Mozaik Tankönyvkiadó tananyagai alapján

Alkalmazott módszerek

frontális osztálymunka, szemléltetés

előadás, magyarázat,
házi feladat, megbeszélés

szemléltetés, strukturálás, kérdezés

előadás, magyarázat, szemléltetés, tanulói kiselőadás

 

előadás, magyarázat, megbeszélés, szemléltetés, strukturálás, kérdezés, tanulói kiselőadás

A kutatatásba bevont tantárgyak

angol, ének, történelem, informatika, matematika, földrajz, német

minden tantárgy
kivéve: készségtantárgyak

angol, biológia, földrajz, fizika, informatika, kémia, magyar irodalom, matematika, mozgóképkultúra és médiaismeret, történelem

angol, biológia, földrajz, fizika, kémia, magyar irodalom, matematika,a, történelem

A pedagógusok IKT-tapasztalatai

kezdő

kezdő/középhaladó

kezdő/haladó

kezdő/haladó

Magyarországi viszonylatban az elektronikus tanulási környezetek kialakításának egyik fontos állomása volt az e-book eszközök bevezetésére és azok pedagógiai vizsgálatára vállalkozó E-papír a hazai közoktatásban módszertani kísérlet, amely 2010-ben zajlott le az Eszterházy Károly Főiskola és konzorciumi partnereinek a megvalósításával.118 Az eszközök beválás-vizsgálata és pedagógiai alkalmazási lehetőségeinek a feltárása, az eszközrendszer és az interaktív tanulási környezet lehetőségeinek, előnyeinek, illetve hátrányainak a felkutatása kiválasztott tanulócsoportokban történt, a 2010/2011-es tanév őszi félévében.

A kísérlet keretében a 7. és a 11. évfolyam két-két osztálya és az őket tanító pedagógusok lettek ellátva különböző fejlettségi szintű eszközökkel és a tanórákon használt tananyagokkal. A harmadik osztály a kontrollcsoport szerepét töltötte be. A módszertani kísérlet a 2010/2011-es tanév őszi félévében egy két hónapos időszakra esett (szeptember 1. – október 31.), és összesen hat tárgyat érintett, amely során a tanulókkal különféle attitűd- és tudásmérő tesztek kitöltetésével került vizsgálatra az elektronikus tanulási környezetek hatása a tanítás-tanulás folyamatára. A kísérlet sikeressége érdekében október végéig a tanulók nem használhattak az érintett tantárgyakból hagyományos tanulási eszközöket, azaz tankönyveket, feladatgyűjteményt.

Az eszközök kiválasztása119 egy előre meghatározott szempontrendszer alapján történt, amely az eszközök jellemző technikai paramétereit, a beépített funkciók számát és típusait, illetve az olvasáson túl jellemző egyéb felhasználási módjait és lehetőségeit tartalmazta. A kutatásban a humán és a reál tantárgyak közel azonos arányú megtartása volt a cél, így az angol, a matematika, a magyar irodalom, a történelem tárgyak kerültek bevonásra, illetve az általános iskolában még a fizika és a földrajz. A tankönyveket a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó bocsátotta rendelkezésünkre. A módszereket és a követelményeket tekintve elvárás volt tantárgyanként tíz óraterv elkészítése, amelyben hangsúlyozottan megjelenik az e-papír és egyéb IKT-eszközök (például az interaktív tábla) alkalmazása, valamint minimum két darab videó felvétel az óra egy-egy mozzanatáról. A mérőeszközök a bemeneti- és záró attitűdteszt volt a tanároknak és a tanulóknak, illetve a pedagógusok által összeállított tudásmérő tesztek.

A folyamatos IKT-támogatás nagyon lényeges elemként jelent meg a projekt ideje alatt, amely heti egy személyes kontaktidőponttal valósult meg, mind technikai, mind módszertani szakemberek bevonásával, illetve egy weblapot120 is létrehoztunk fórum lehetőséggel kibővítve, amely a kommunikációt és az információáramlást tette még hatékonyabbá.

A kutatás elején hat hipotézis fogalmazódott meg, de a vizsgálat időtartamának viszonylagos rövidsége (két hónapos intervalluma) miatt számos változó mérésére azonban nem volt lehetőség, így a szövegértési- és szövegalkotási kompetenciák fejlődésében, az olvasási szokásokban, valamint a tanulók tudásában bekövetkezett pozitív változások nem tudtak beigazolódni. Ezek változásainak a kimutatására egy hosszabb kísérleti időszakra lenne szükség.

A kutatás egyik végső, kimeneti célja a módszertani és gyakorlati tapasztalatok összegyűjtésével egy kiadvány létrehozása a pedagógusok számára, valamint a projekt eredményeképpen a kutatás keretében a magyarországi oktatás jelenlegi és jövőbeli, elektronikus tanulási környezetek kialakítása érdekében egy felhasználható tanulmányt készítése volt.



116 Az iBooks Author segítségével az iPadre az interaktív, multimédiás e-könyvek, pontosabban e-tankönyvek (e-Textbook) hozhatóak létre. Ez a könyvtípus korábban táblagépeken nem volt megvalósítható. Mostantól nem csak a kifejezetten oktatási céllal készülő alkalmazásoknak veszik majd hasznát a diákok, hanem különleges tanulási és gyakorlási lehetőségeket tartalmazó könyveket is letölthetnek az iBooks 2-ben. Az új típusú e-bookok tartalmazhatnak videót, slideshow-t, animációkat, tesztkérdéseket, interaktív képeket, HTML tartalmakat.

117 6. c.: magyar irodalom, történelem, matematika, földrajz, természetismeret, ének, rajz, angol, technika

9. évfolyam: magyar irodalom, történelem, matematika, földrajz, rajz és egy 9. osztályban angol nyelv is.

118 A kutatást és fejlesztést a „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” – TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-002 számú kiemelt kutatási és fejlesztési projekt keretében az EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. megbízásából az Eszterházy Károly Főiskola, az E-Animation Zrt., az Apertus Közalapítvány a Nyitott Szakképzésért és Távoktatásért, az Apertus Távoktatás-fejlesztési Módszertani Központ Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit Kft. konzorciumi megállapodás keretében végezte. Ez a hazánkban eddig egyedülálló módszertani kísérlet az Európai Unió, az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósult meg

119 A kísérletben két eszközt használtak a tanulók és a pedagógusok, az „alap” kategóriájú, kevesebb extra-funkcióval rendelkező, kifejezetten az elektronikus könyvek olvasására alkalmas DPS E800-ast, illetve a fejlettebb, több művelet elvégzését is lehetővé tevő Onyx-Boox 60-at, mely pedig érintőképernyős és vezeték nélküli internet lehetőséggel is felszerelt. Mindkét eszköz kijelzője egy speciális úgynevezett e-ink kijelző, amelynek megvilágítását a ráeső fény adja, nem igényel plusz energiaforrást és nem károsítja a szemet.