Skip navigation

12.4.3 A portfólióval szemben felmerülő kritikák

A portfólió népszerűségének növekedésével érdemes megvizsgálni, hogy melyek lehetnek azok a tényezők, amelyekre oda kell figyelnünk a portfóliórendszer kialakításánál. A leggyakrabban felmerülő kritikák egyike, hogy a portfólió alkalmazása nem feltétlenül vezet azokhoz a pozitív hatásokhoz, amelyeket a portfólió előnyeinél említettünk. Véleményünk szerint ez magától értetődő, hiszen egy eszköz alkalmazása önmagában nem lehet garancia az összes pozitív hatás azonnali megjelenésére, és szinte biztosra vehető, hogy a portfólió bevezetésének kezdeti szakaszában a pozitív hatások közül csak viszonylag kevés lesz érzékelhető.

A második érv a portfólió használatával szemben, hogy értékes időt vehet el az amúgy is szűkös oktatási időből.113 Kétségtelen, hogy a portfólió bevezetése kezdetben mind az oktatók, mond a hallgatók részéről többletmunkát igényel. Annak érdekében, hogy ez minimalizáljuk elengedhetetlen a módszertani támogatás és technikai háttér kidolgozása. Véleményünk szerint Magyarországon a felsőoktatási intézménynek részéről egyelőre nem járható út a portfólió-szolgáltatás üzleti alapú igénybe vétele és a költségek egy részének a hallgatókra áthárítása.

A harmadik kritikai észrevétel az értékelési portfólió funkcióját kérdőjelezi meg. Matthews114 idézi Dylan Williams angol értékelési szakértő szavait: „A legigazságosabb módszer a tanulók teljesítményének vizsgálatára a kötelező oktatás végén az írásbeli vizsga.” Matthews idézi továbbá Lisa Graham Keegan-t, a washingtoni Oktatási Vezetők Tanácsának elnökét: „A hallgatók munkáinak gyűjteménye hihetetlenül értékes lehet, de nem helyettesítheti az objektív és szisztematikus értékelési programokat. Remélhetőleg eljön majd az idő, amikor a két módszer egyesíthetővé válik.” Ez utóbbi véleményben ugyan felmerül az a gondolat, hogy az értékelési portfólió funkcióját kérik számon a gyűjteményes portfólión, de kétségtelen tény, hogy az elektronikus portfólió általában nem alkalmas a lexikális tudás mérésére, inkább bizonyos kompetenciák meglétének vagy hiányának vizsgálatára (amelyet pedig a hagyományos ellenőrzési módokkal nem tudunk minden esetben egzaktul vizsgálni).

A negyedik kritikai észrevételt nagyon fontosnak tartjuk, hiszen egyrészt az elektronikus hallgatói portfólió témakörében végzett kutatáshoz tartozik, és elsőként ez kerül bevezetésre hazánkban, másrészt a körülmények részben hasonlóak a magyarországi helyzethez. Zou115 tanulmányában tanárjelöltek szerepelnek, akiknek portfóliójukat a második tanévtől kell építeniük egészen az államvizsgáig. A hallgatói portfóliók két részből állnak, egyrészt a hallgatóknak ki kell választaniuk a produktumaikból azokat, amelyek a legjobban bizonyítják, hogy tanulmányaik során eleget tettek a velük szemben támasztott képzési követelményeknek, másrészt a reflexióikban indokolniuk kell a választásukat.

Zou kérdőíves adatgyűjtése, közvetlen megfigyelései és a hallgatókkal folytatott beszélgetése során azt találta, hogy a hallgatók attitűdje a portfólióval kapcsolatosan passzív: a portfóliót egy újabb tehernek tartották a tantárgyakhoz kapcsolódó számos egyéb feladatuk mellett (a kérdőíves vizsgálatban a portfólió a második legnegatívabb, azaz a „nem túl hasznos” besorolást kapta). A probléma azonban nem csak a passzivitás és a portfólió besorolása volt, hanem Zou megfigyelte, hogy a hallgatók nem jól választják ki a produktumaikat –gyakran választottak azok közül, amelyek irrelevánsak voltak a képzési követelmények szempontjából–, illetve a választást indokoló reflexiók sem voltak megfelelőek. Zou a problémákat három tényezőre vezette vissza:

Hiányzó világos összefüggés a portfólió és a tantárgyakhoz kapcsolódó egyéb feladatok között, melynek következtében a portfólió célja homályos volt a hallgatók számára

A hallgatók hiányos ismeretekkel rendelkeztek a portfólió jelentőségéről és értékelésének módszereiről, ennélfogva az önellenőrzésre késztetés is hiányzott a hallgatókból.

Véleményünk szerint Zou tanulmányában megfogalmazottak jelentik a kulcsot az elektronikus hallgatói portfólió sikeres megvalósításához: A sikerhez önmagában nem elegendő a portfóliónak, mint egy újabb „divatos” eszköznek alkalmazása. A bevezetés hatékonysága elsősorban azon múlik, hogy miként tudjuk az elektronikus hallgatói portfóliót a jelenlegi képzési rendszerbe úgy integrálni, hogy a hallgatók világosan lássák, hogy a portfólió célja a képzési követelményekben megfogalmazott kompetenciák meglétének igazolása, amelyre azért a portfólió a legjobb eszköz, mert a hagyományos mérési-értékelési módszerek nem elég kifinomultak ezeknek a kompetenciáknak a vizsgálatához.



113 Daniel Koretz, Stephen P. Klein, Daniel F. McCaffrey, Brian M. Stecher: Interim report, the reliability of Vermont portfolio scores in the 1992-93 school year, Kiadja: National Center for Research on Evaluation, Standards, and Student Testing (CRESST), Graduate School of Education, University of California, Los Angeles, 1994.

114 Jay Mathews: Teachers struggle for depth despite tests. The Washington Post, 2004, július 6.

115 Min Zou: Organizing Instructional Practice around the Assessment Portfolio: The Gains and the Losses.

http://eric.ed.gov/ERICWebPortal/custom/portlets/recordDetails/detailmini.jsp?_nfpb=true&_&ERICExtSearch_SearchValue_0=ED469469&ERICExtSearch_SearchType_0=no&accno=ED469469, Letöltve: 2008. április 15-én.