Skip navigation

11.2.1 Mire használhatjuk a digitális táblát?

Az egyre általánosabbá váló gyakorlat szerint egyrészről szemléltetésre, másfelől (akár játékos) gyakorlásra használhatjuk a táblákat.

  1. Szemléltetés: a digitális táblás órák egyik legelterjedtebb módszere és célja az élményszerűség, ami megkönnyíti a befogadás folyamatát, s egyben elmélyíti játékos gyakorlatokkal a szerzett tudást. A digitális tábla segítségével számtalan vizuális és auditív élmény átadható, ráadásul nagyon jó minőségben. A táblák szoftverei lehetőséget adnak az analizáló – szintetizáló feladatok elkészítésére, ami segíti a konstruktív gondolkodás fejlesztését. Kiválóan alkalmas folyamatok, logikai összefüggések elemzésére. Lehetőségünk nyílik a tananyag frontális és egyéni feldolgozására egyaránt.
  2. Gyakorlás: feladatok,– akár versenyszerű - kitöltése, gyakorló feladatok, játékos rejtvények megoldása - mind a gyakorlati tudás megszerzésének kiváló eszköze lehet. Ha pedig mindez interaktív módon történik, akkor az azonnali visszacsatolás révén a tanulás máris élményszerűvé válik. A táblák kiválóan alkalmasak folyamatok többszöri megismétlésére, a bevésés gyorsítására.

Az interaktív tábla eredményes módszertani használatát megalapozó kritériumok

Az aktívtábla használata számtalan lehetőséget kínál pedagógiai kultúránk megújítására, színesítésére. Ne feledjük azonban, hogy a cél nem a rendelkezésre álló eszközök használata, hanem a tanítás-tanulás folyamatába való funkcionális beépítése, a minél sokoldalúbb megközelítés, a különböző képességek és készségek fejlesztése, az alkalmazásképes tudáshoz juttatás az IKT segítségével. Aktív táblánk használata akkor lesz hatékony, ha:

  1. lehetőséget adunk tanárainknak az új taneszközök megismerésére, gyakorlatban való kipróbálására, a tanárok és diákok egyaránt használják, használatát részletes és pontos felkészülés, továbbá gondos tervezés előzi meg;
  2. megbízható, karbantartott technikai háttér áll rendelkezésre és eszközeink elhelyezése a tanteremben nem gátolja a szabad mozgást, elkészített tananyagainkat folyamatosan továbbfejlesztjük;
  3. a tábla használatához a segédeszközök (digitális fényképezőgép, digitális kamera, scanner, dokumentum kamera, szoftver eszközök stb.) széles skálájának igénybevételét is biztosítjuk és ösztönözzük, melyekkel be lehet majd bemutatni azon ismeretanyagokat, (elvont gondolatok és fogalmak) vagy megoldási alternatívákat, amelyek elősegítik a megértés/tapasztalatszerzés folyamatát;
  4. szimmetrikusabb tanári-tanulói tevékenység és kommunikáció tervezésével biztosítani kell, hogy diákok interakcióba lépjenek egymással, továbbá interaktív módon használják a multimédiás tananyagokat;
  5. a helyes prezentáció készítési szabályok megismerésével és következetes alkalmazásával jó minőségű, motiváló hatású, dinamikus prezentációkat tartunk, amely segíti; a tanulók érdeklődésének felkeltését; a fogalom- és fogalomrendszer alkotását, a gondolkodás fejlesztését. Biztosítjuk a tevékenység elsajátításához; a gyakorlati alkalmazási lehetőségek feltárásához; a tanult jelenségek szemléletes rendszerezéséhez; a megfelelő kompetenciákat;
  6. az interaktív táblák körültekintő használatával, és az órai feladatok, kérdések elmentésével hatékonyan alkalmazható kérdésgyűjteményre is szert teszünk;
  7. a tábla hatásosan segíti a feladatokra való összpontosítást az osztályteremben, ugyanakkor megfelelő sebességet biztosít a tanításban, amit úgy biztosíthatunk, hogy  az összes eszközt már az óra előtt előkészítjük és közvetlenül elérhetővé tesszük;
  8. a tábla használatára alapozott órákat újra lehet hasznosítani és ezzel a későbbiekben jelentős időt tudunk megtakarítani;
  9. biztosított a szükséges időbefektetés a tanárok részére, hogy magabiztosan tudják használni az interaktív-táblát, és különféle digitális forrásanyagokat tudjanak gyűjteni, adaptálni, kidolgozni munkájukhoz,
  10. a tanárok megosszák ötleteiket és erőforrásaikat egymás között, illetve a partnerségben, projektekben, szakmacsoportokban együttműködő kollégáikkal;
  11. jól szervezett és nagy megbízhatóságú technikai támogatás áll rendelkezésre, hogy a felmerülő problémákat a lehető leggyorsabban meg lehessen oldani;
  12. legalább az iskolán belül – optimális esetben több iskola között is – az elkészült tananyagelemek megosztása nagyon fontos, így az elemek szerkeszthetősége elengedhetetlen.
  13. Az interaktív-tábla használat tervezése nagyrészt döntési, azaz választási folyamat, amely arra is utal, hogy döntéseink során alternatívákban kell gondolkodnunk, és valós alternatív megoldások közül kell kiválasztanunk a legmegfelelőbbet. A tervezés során hozott döntések nagyon fontos sajátossága, hogy ezek meghozatalára hosszabb idő áll rendelkezésre, így lehetőség van az események tudatos végiggondolására, a megoldások várható eredményességének becslésére. Minél alaposabb ez az elmélkedő felkészülés, annál jobban csökkenthető az oktatás interakciós szakaszában megjelenő váratlan események és körülmények mennyisége és az ott hozott azonnali döntések bizonytalansága.

 A tanár egyéni tervező munkájához az alábbi szempontokat ajánljuk:

  1. A tananyagegység elsajátítása során elérendő konkrét célok meghatározása egyrészt a tantervi programban kitűzött célokból való válogatással, másrészt a tananyag konkrét lehetőségeinek feltárásával, továbbá a tanítani kívánt célcsoport sajátosságainak figyelembe vételével.
  2. Fogalmi és- logikai elemzés: Ennek során vizsgáljuk meg, milyen új fogalmak és összefüggések találhatóak az új anyagrészben, ezek hogyan kapcsolódnak egy-máshoz, a már tanultakhoz és a későbbiekben sorra kerülőkhöz. Gnoszeológiai szempontok szerint átgondolandó az is, hogy milyen oktatási stratégia megvalósítása jelent optimális feldolgozást.
  3. Pszichológiai elemzés: Az anyag érdekességének mértéke alapján a tanár megtervezi a motiválás módozatait, az anyag nehézségi fokának és a tanulók fejlettségi szintjének összevetésével pedig a differenciálás és individualizálás különböző formáit. A pszichológiai elemzés során fogalmazza meg a problémaszituációk különböző lehetséges típusait, a problémaszituáció megteremtésének módszereit.
  4. Neveléstani szempontú elemzés: A tananyag elemzése ebben a fázisban úgy történik, hogy az oktató megkeresi azokat a személyiségfejlesztést-, magatartás formálást segítő lehetőségeket, amelyeket az adott tartalom és feladatrendszer feldolgozása során ki tud majd  használni.
  5. Didaktikai/ metodológiai elemzés: A tanár meghatározza az oktatás stratégiáját (a didaktikai feladatok körét, az oktatási folyamat konkrét struktúráját, az oktatás szervezési módját, módszereit, eszközeit és a téma lezárását követő ellenőrzés-értékelés konkrét kérdéseit, feladatait).
  6. Oktatástechnológiai elemzés: A funkcionális taneszköz és médiahasználat átgondolása ugyancsak nélkülözhetetlen a hatékony és eredményes oktatás megtervezéséhez. A szemléltetési módszerek, technikák közül az optimális kiválasztásához használjuk a média kiválasztási taxonómiákat.